Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
EGY FOLYÓIRAT A TÖRTÉNÉSZ VITÁK KERESZTTŰZÉBEN 49 hogy tanítványától, Komoróczy Györgytől is megjelenik egy írás a folyóiratban. Még olyan gesztusokat is pozitívumként élt meg, amikor Eckhart Sándor kijelentette, hogy nem Hajnalra, hanem a Napkeletre haragszik,66 ami azért is különös, mert valójában az, amit megtámadtatásnak élt meg, az végül is Hajnal cikke volt, az ő véleményét fejezte ki. A barátságos beszélgetést Eckhart arra is felhasználta, hogy egy Lelkes67 [egy évtizeddel később, — Hajnal dékánsága idején is — a dékáni hivatal titkára - PL.] nevű tanítványa írását ajánlotta megjelentetni a Századokban, aki a Pulszky-féle szabadkőműves összeköttetésekről kutat Párizsban. Hajnal szerint „(...) a téma megfelelő lenne”. - Örömmel számolt be Domanovszkynak Markó Árpád értekezéséről, egyetlen problémaként a cikkhez tartozó öt [térképjvázlatot említette meg abban a reményben, hogy azok elkészítése nem ütközik majd akadályba.68 A szerkesztők még egy évet sem töltöttek el új beosztásukban, amikor már határozottan kialakult ellentáborral találták magukat szemben. Az általánosan elfogadott történeti irányvonal követői, a szellemtörténészek egy jól körülhatárolható csoportja — Szekfű vezetésével — a Századok szerkesztőinek minden lépését górcső alá vették. Igen kritikusan viszonyult a Századokhoz a két Eckhart fivér. A csoport „szélén” foglalt helyet Joó Tibor, a hezitálok közé tartozott, de rövidesen csatlakozott a bírálókhoz Déer József. Legnagyobb hatalmú támogatójuk azonban kétségtelenül Hóman Bálint volt, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium miniszteri posztjának várományosa. A csoport minden eszközt bevetett az új szellemiségű folyóirat „helyes útra tereléséhez”, Szekfű publikálási bojkott alá helyezte, mások a Napkeletet kívánták felhasználni ellene. Mindezek ellenére sokan továbbra is a Századokban jelentették meg tanulmányaikat. Ezt a két szerkesztő örömmel fogadta, noha ez egyáltalán nem jelentette a „blokád” felszámolását. A Századok helyzetét még nehezítette az is, hogy egy egységes szellemtörténeti táborral szemben a három szerkesztő történeti koncepciója eltért egymástól. Mályusz Elemér népiségtörténeti iránya elkülönült Domanovszky gazdaságtörténeti iskolájától, nemkülönben Hajnal történeti realizmusától, a „szociológiai” szemlélettől. Mályusz a népiségtörténeti irányt szellemtörténeti alapozásúnak fogta fel, míg Hajnal „történeti realizmusa” szemben állt ezzel, a Domanovszky-féle művelődéstörténet és az irányítása alatt működő agrártörténeti iskola is egy egészen más irányt követett. Tekintettel azonban a folyóirat helyzetére, felismerve az ellentábor erejét, maguk is „egységfrontot” alkottak, 66 Hajnal Domanovszkynak küldött levelében arról írt: „...örülök, hogy Eckhart beküldte ismertetését, azt hiszem jó lesz a jövő számban hozni. Ugyanis Elemérrel már attól féltünk, hogy Szekfű-Eckharték bojkottálni fogják a »Századokat«. Én pl. írtam a Napkeletbe az új utakról ismertetést, amiben kissé megróttam Eckhart éles hangját.” - MTAK K Ms 4524/391 Kaposvár 1931. július 3. 67 A kutatás eredményeit összefoglaló munkáról - Lelkes István: A magyar-francia barátság aranykora. 1879-1889. Fejezet a magyar liberalizmus történetéből. Budapest, 1932. Sárkány-Nyomda Részvénytársaság. 322 o. — Századok 1933. évi 9-10 sz. 470-472. o. Bariska Mihály ismertetése. - Hajned Domanovszkynak 1931. július 3. - MTAK K Ms 4524/391 Domanovszky hagyaték. 68 Megjelent: Markó Árpád: A szomolányi kuruc győzelem. (1704. május 28.) Századok, 1931. 7-8. sz. 233-258. - Az öt térképemelléklet rendben megjelent. - Hajnal Domanovszkynak 1931. július 3. - MTAK K Ms 4524/391 Domanovszky hagyaték.
