Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Demmel József: Kirándulás a magyar nemzeti múltba? Josef Viktorin szlovák életműve és a visegrádi várromok
538 DEMMEL JÓZSEF mogatott,17 a pálinkafogyasztás visszaszorítását célzó mértékletességi mozgalomról írt,18 később azonban a szlovák törekvéseket támadó magyar nemzeti szempontú cikkek szerzőivel is vitába bocsátkozott. Reagált a Nemzeti Újságban a szlovák katolikus papnövendékeket támadó cikkre is, és visszautasította, hogy a szlovákok hazaárulást követnének el anyanyelvűk fejlesztése során. A szlovák nemzeti törekvéseket úgy jellemezte, hogy „végre a hosszú álom tétlenségéből felébredtek, hogy elkezdték atyai nyelvüket elsajátítani, tökéletesíteni, magukat sokoldalúan képezni.”19 Egy másik cikkben a szlovák irodalmi nyelvről szóló vita kapcsán kiállt a Stúr-féle irodalmi nyelv mellett, és az általa (azaz Viktorin által) egyébként láthatóan tisztelt Ján Kollár (a szlovákok körében a cseh irodalmi nyelvet propagáló) törekvéseit kárhoztatta, amelyek szerinte csak kárt okoznak a szlovákoknak.20 Később, szenici káplánként is írt a lapba. írásai szerint hiányolta a városban a szlovák nemzeti szellemet, azt viszont kiemelte, hogy jó barátságba került a szomszédos Hlboké evangélikus lelkészével, Jozef Miloslav Hurbannal: „a Slovenské pohlady nagyrabecsült szerkesztő urának a szomszédságában lakom, akitől a fiatal legény a nemzet és a mi életünk fejlődésére tekintettel sokat nyerhet, ez magától értetődő.”21 Másutt is azt írta, hogy egy közös kirándulás Hurbannal, Húrban apósával és sógorával „élete legszebb pillanatai közé tartozik.”22 Alig nyolc hónapi szenici káplánkodás után azonban Viktorin átkerült a Pozsony megyei Nádas községbe, szintén káplánnak. A szakirodalom — átvéve Viktorin önéletrajzának állításait — amellett érvel, hogy a váltás az egyházi egyetemi évei. (1837-1841). In: „Mélységes mély a múltnak kútja. Művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest, 2009, 14-41. Demmel József: Egy szlovák képviselőjelölt 1848-ban. Működőképes politikai alternatíva? In: Uő.: „egész Szlovákia elfért egy tutajon...” Tanulmányok a 19. századi Magyarország szlovák történelméről. Pozsony, 2009, 90-114. 17 Erről lásd Demmel J: A szlovák nemzet i. m. 213-216. 18 I.K.V. [Jozef Karol Viktorin]: Súrovce, v Prešp. stolice, dna 16 szept. In: SNN, 1845. október 30. 18. sz. 71.;....!. : Z Tmavi. In: SNN, 1846. április 24. 77. sz. 306.; Jozef Karol Viktorin-. Zo Senice. In: SNN, 1847. március 9. 167. sz. 666-667.; Jozef Karol Viktorin: Zo Senice. In: SNN 1847. március 12. 168. sz. 671. 19 Z ústavu duchovnjeho v Tmave....i. [Jozef Viktorin]: Prjehlad časopisou. In: SNN, 1846. március 10, 64. szám 254-255. Z ústavu duchovnjeho v Trnave ....i. [Jozef Viktorin]: Prjehlad časopisom In: SNN, 1846. március 13, 65. szám 258-259. Későbbi cikkeiben is gyakran beazonosítható a szlovák nemzeti szempontrendszer. Pl. Jozef k. V..to..n. [Jozef Karol Viktorin] :Krátki Vítah z Usporádaná a Letopisóv Cirkvi Krestanskéj katolickéj pro Mlád’ez obecného ludu od Jána Pavelka kaplána Šaščinskćho v Tmave 1844. 119. Orol Tatránskí (a továbbiakban OT). 15. sz. 1845 december 5. 119-120. 20 Z Tmavi: V mene celej Slovenskej mládeze v semenisku Tmavskom. SNN, 1846. június 30, 96. szám 385. Kollárral való találkozását lásd: ASSV Fasc. 50., č. 55. Autobiografia J. Viktorina. 19-20. 21 Jozef Karol Viktorin: Zo senice. In: SNN, 1847.március 12. 168. sz. 671. ASSV Fasc. 50., Č. 55. Autobiografia J. Viktorina. 23-24. 22 J. K. Viktorin: Velehrad. In: OT ÜL 79. sz. 1847. november 5. 627-628.; OT III. 80. sz. 1847. november 16. 633-634. Arról, hogy ez a barátság szoros és kölcsönös volt, Húrban apósának, Samuel Jurkovičnak egy 1848-as levele is tanúskodik, aki az említett kiránduláson velük utazó másik vejének, Daniel Slobodának írja aggódva, hogy Viktorinról az a hír járja, hogy meghalt a börtönben. Daniel Sloboda: Korrespondence Daniela Slobody se Sámuelem Jurkovičem. K vydání pfipravil, úvodní stúdií, poznámkami a rejstríky opatril Zdenék Fišer. Brno, 2005, 228.
