Századok – 2015
2015 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Csákó Judit: Robert de Clari: Konstantinápoly hódoltatása.
Robert de Clari KONSTANTINÁPOLY HÓDOLTATÁSA Ford. Csernus Sándor - Cs. Tóth Annamária. (A középkori francia történeti irodalom remekei 1.) A tanulmányokat írta: Csernus Sándor - Farkas Csaba - Gérard Jacquin Budapest: Balassi Kiadó, 2013. 243 o. (13 térképmelléklet és 10 színes képmelléklet) „Ettől fogva sorra következtek a meglepetések, a lassanként tisztuló égre s a természet harsogó zöldjére vetülő újabb és újabb kupolák, aranyoszlopok, fehér perisztíliumok, rózsaszín márványfalak, a tarka függőkert-labirintussal körülvett, ciprusokkal ékes császári palota, a Bukoleion tökéletes szépsége. S feltárult az Aranyszarv-öböl roppant lánccal lezárt bejárata, és felfehérlett jobbra a Galata-torony" - így látta Umberto Eco regényhőse, Baudolino Konstantinápolyi, amikor a negyedik keresztes hadjárat (1202-1204) eseményei előtt két évtizeddel a várost először pillantotta meg (Umbert Eco: Baudolino. Ford. Barna Imre. Bp.: Európa, 2003. 253-254.). Hasonlóan színes képet festett a nyugati lovagseregek által feldúlt város gazdagságáról krónikájában (LXXXIIXCII. caput) az a Robert de Clari (ca. 1180 - 1216 u.), akit — Geoffroy de Villehardouin (1150/ 1154 - 1218 e.) mellett — a francia nyelvű történetírás atyjaként és a Latin Császárság létrehozását eredményező keresztes vállalkozás legjelentősebb krónikásaként tart a medievisztika számon. A Konstantinápoly elfoglalását a középpontjába állító elbeszélés a Balassi Kiadó gondozásában, a Szegedi Egyetemen oktató Csernus Sándor, valamint Cs. Tóth Annamária fordításában látott a közelmúltban napvilágot: ily módon immáron magyar nyelven is hozzáférhetővé vált — a Robert de Clarival sokszor összehasonlított Geoffroy de Villehardouin Szabics Imre tollán magyarított szövegéhez (Geoffroy de Villehardouin: Bizánc megvétele. Ford. Szabics Imre. Bp.: Európa, 1985.) hasonlóan — a pikárdiai származású francia lovag személyes élményekkel tarkított beszámolója. A kötet A középkori francia történeti irodalom remekei címet viselő sorozat első kiadványaként jelent meg, a vállalkozás azonban — ahogyan azt a fordítók az előszóban (9-13.) jelzik — hosszú múltra tekint vissza: a jelentősebb külhoni középkori kútfők magyar nyelvű kiadásának ötletét Gombos F. Albin már az elmúlt évszázad elején felvetette, ezt követően pedig — Sz. Jónás Ilona újabb kezdeményezésére — két évtizeddel ezelőtt született meg annak terve, hogy a legkiemelkedőbbnek tekintett középkori francia történetírók — a „történetírói ötös”-ként ismert Villehardouin, Clari, Joinville, Froissart és Commynes — műveiből egy válogatás magyar fordításban is napvilágot lásson. Mivel azonban az elmúlt időben számos részlet vált az említett krónikákból az olvasóközönség számára magyarul is hozzáférhetővé (ld. pl. Krónikások - krónikák. II. Az új évezredben... [XI-XIII. század]. Szemelvények középkori krónikákból. Összeállította, az előszót és a jegyzeteket írta Mezey László. Budapest: Gondolat, 1960. [Európai antológia. Középkor] 172- 182., 184-185., 188-197. [Robert de Clari], 182-184., 186-188. [Villehardouin], 198-212. [Joinville]; Froissart krónikája. Válogatás. Vál., az utószót és a jegyzeteket írta Kulcsár Zsuzsanna. Budapest: Gondolat, 1971.; Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Európa és Közel- Kelet. TV-XV. század. Szerk. Sz. Jónás Ilona. Budapest: Osiris, 1999. 226-230. [Robert de Clari], 505. [Froissart], 570-572. [Commynes]), Csernus Sándor és Cs. Tóth Annamária az eredeti elképzelést módosítva úgy döntöttek, szemelvénygyűjtemény helyett a három kevésbé ismert krónika teljes szövegét közreadják fordításban. Ennek megfelelően az időben is legkorábban alkotó, a negyedik keresztes hadjáratot kortársként megéneklő Robert de Clari munkáját veheti elsőként kezébe az olvasó. Reményeink szerint hamarosan gyarapodik a sorozat Jean de Joinville (1224-1317) IX. Szent Lajosról (1226- 1270) írott életrajzával (Vie de Saint Louis), valamint a burgundiai herceg hűségét XI. Lajos francia király (1461-1483) szolgálatával felcserélő Philippe de Commynes (14457-1511) emlékirataival (Mémoires). A gazdag jegyzetapparátussal és szövegmagyarázatokkal ellátott fordítás az egyetlen — jelenleg a Dániai Királyi Könyvtárban őrzött, ám a 13-14. század fordulóján a pikárdiai Corbie apátságában másolt — kéziratban fennmaradt francia nyelvű krónika valamennyi fontosabb edihójának a felhasználásával készült. A Konstantinápoly hódoltatásának teljes textusát első ízben Paul Riant jelentette meg 1868-ban (Li estoires de chiaus qui conquisent Constantinoble, de Robert de Clari en Aminois, chevalier. [Ed. Paul Riant.] [Paris: s. n., 1868.]). Philippe Lauer 1924-ben publikált és két további kiadást (1956, 1974) is megért editióját (Robert de Clari: La Conquéte de Constantinople. Ed. Philippe Lauer. Paris: Champion, 1924.) követően 1952-ben a TÖRTÉNETI IRODALOM 525
