Századok – 2015
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Magyarország kapcsolatai az Apostoli Szentszékkel (1523-1526)
MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAI AZ APOSTOLI SZENTSZÉKKEL (1523-1526) 499 b) Pereskedők Rómába nem csak kegyes szándékkal utaztak sokan, hanem peres ügyeik elintézése végett is. A világiak saját igazukat keresték vagy különböző kegyek elnyerését remélték, míg az egyháziak gyakran jártak el feljebbvalójuk helyett is, sokszor több éven keresztül.148 A pécsi káptalant 1470-ben Szegedi Miklós, 1472-ben Besenyői Miklós pécsi éneklőkanonokok,149 a győrit 1505-ben Iborliszkói István, 1512-ben és 1516-ban Lábadi Pál győri kanonokok150 képviselték. 1500-ban Nágocsi Gáspár veszprémi kanonok a bakonykési tizednegyedet a Római Kúriában végzett szolgálatáért kapta meg.151 Bár a 16. század elejétől a beadott kérvények száma csökkenő tendenciát mutatott,152 azért ekkor is többen jöttek az Örök Városba ügyintézés céljából. II. Lajos király 1524-ben azért ajánlotta Salviati bíborosnak Balázs pécsi ágostonos szerzetest, hogy Rómában elintézendő ügyének sikerében legyen segítségére.153 Lippai Albert pap is Rómába jött, hogy az Apostoli Penitenciára személyesen adja be kérvényét.154 Az általunk vizsgált időszak egyik legjelentősebb egyházi perét a fent már említett Filippo Sergardi vívta az esztergomi káptalannal. „Messer Philippo” — ahogyan Burgio jelentéseiben nevezi — 1512 óta perben állt az esztergomi káptalannal a főszékesegyház oldalában lévő, Kanizsai János alapította Nagyboldogasszony-kápolna javadalma ügyében.155 Mikor a befolyásos kúriai hivatalnok a Rómában tartózkodó Bakócz bíborostól elnyerte156 e javadalmat, minden bizonnyal tudta, hogy „darázsfészekbe” nyúlt, mely már régebben is okozott feszültséget az érsek és káptalanja között. A tetemes évi jövedelemmel rendelkező javadalmat ugyanis 1493-ban VI. Sándor pápa II. 148 Erről 1. pl. Tóth Szabó Pál: Magyarország a XV század végén a pápai supplicatók világánál. Századok 37. (1903) 1-15.; Lukcsics P: XV századi pápák i. m.; Erdélyi G.\ Sacra Poenitentiaria Apostolica i. m. I. 50-54. és II. 66-69. 149 Fedeles T: Pécsi káptalan i. m. 447. 150 Köblös J.: Egyházi középréteg i. m. 394., 403-404.; MNL OL DL 30 996.; A győri káptalani magánlevéltár törzsanyagának regesztái (1527-1600). Szerk. Nemes Gábor. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Segédletek 5.) Győr 2011. 31., n. 18. 151 Kredics L. - Madarász L. - Solymosi L.: Számadáskönyv i. m. 62.; Solymosi L.: 1515. évi zsinat i. m. 16.; Veszprém város okmánytára. Pótkötet (1000-1526). Összeállította Érszegi Géza - Solymosi László. (A Veszprémi Egyházmegye Múltjából 20.) Veszprém 2010. 475-478., n. 285., 476.; 292-293., n. 293.; Lakatos Bálint: Nágocsi Gáspár. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. VIII. Bp. 2008. 84. 152 L. erre pl. Erdélyi G.: Sacra Poenitentiaria Apostolica i. m. II. 87-88. 1523 és 1526 között 58 esetről valószínűsíthető, hogy a kérvényező személyesen is megjelent Rómában. A szupplikálók nagy része klerikus; több mint harmada olyan szerzetes, akik a világi papságba való átlépést kérvényezték. - Erdélyi Gabriella szívélyes közlése, amit ez úton is köszönök. 153 1524. nov. 13. OSzK Kt Föl. Hung. vol. 1277/6., s. n.; Le Carte Strozziane i. m. 8. 154 Erdélyi Gabriella: Szökött szerzetesek. Erőszak és fiatalok a késő középkorban. Bp. 2011. 38. 155 A pert — pusztán a kiadott forrásokra alapozva feldolgozta — Körmendy K.: Értelmiség i. m. és röviden összefoglalja: Solymosi L.: Jegyzőkönyv i. m. 22. A kápolnáról 1. Solymosi László: Az esztergomi Kanizsai-kápolna számadása (1496-1500). Történeti tanulmányok XI. (Acta Universitatis Debreceniensis) Debrecen 2003. 7-22. 156 Bessenyei J.: Lettere di principi i. m. 38-41., n. V/4., 41. Bakócz és Sergardi jó kapcsolatáról 1. Erdélyi G.:, Kolostorper i. m. 36.
