Századok – 2015

2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: Szent László horvátországi háborújáról. Az 1091. évi hadjárat történetének forráskritikai vizsgálata

hajlandó, így a pápaság és Magyarország viszonya fagyosabbra fordult. 1091 végén Szent László már egyértelműen a császárság felé orientáló­dott: Konstanzi Bernold beszámolója szerint ugyanis a mondott év kará­csonyán IV Henrik találkozni készült Szent Lászlóval - más kérdés, hogy erre a találkozóra végül Welf bajor herceg közbelépése miatt nem került sor.121 2. II. Orbán esetleg azért nem reagált aggresszívabban László király horvátor­szági hódítására, mert az adott pillanatban nem rendelkezett az ehhez szükséges erővel. 1090-ben (tehát a hadjáratot megelőző esztendőben) a császár még Rómából is elűzte a pápát, aki ezek után a normannoknál keresett menedéket, és csak azután tudott egyáltalán visszatérni a szék­városába, hogy észak-itáliai szövetségesei 1092-ben Canossánál legyőzték a IV Henriket. Magát a magyar terjeszkedést a pápaság talán nem is elle­nezte, hiszen hűbéri jogait aligha érvényesíthette ténylegesen is abban a politikai káoszban, amely a felbomlás szélére sodródott Horvátországban uralkodott. A szentszéki diplomácia tehát esetleg még támogathatta is a rendezettebb belpolitikai viszonyokat teremtő magyar bevonulást, majd hűbéri jogai érvényesítése végett Teuzo bíboros útján megpróbálta rá­venni László királyt, hogy a horvát területek uraként ő vagy Almos te­gyen vazallusi esküt II. Orbánnak.122 László persze tudhatólag nem vál­lalta a hűbért. Ennek következtében a szentszéki-magyar kapcsolatok meglazulhattak (de aligha szakadtak meg), László pedig a korábbiaknál erőteljesebben fordult külpolitikájában a császárság felé.123 Erre utal Konstanzi Bernold krónikája is, amely szerint éppen 1091 végén IV Hen­rik találkozni készült Szent Lászlóval - más kérdés, hogy erre a találko­zóra végül Welf bajor herceg közbelépése miatt nem került sor.124 474 KÖRMENDI TAMÁS 121 Die Chroniken Bertholds von Reichenau und Bernolds von Konstanz 1054-1100. Hrsg. Ian S. Robinson. (Monumenta Germaniae historica. Scriptores rerum Germanicarum. Nova series 14.) Hannover 2003. 493. - A végül meghiúsult találkozó tervezett időpontját a szakirodalom Konstanzi Bernoldra hivatkozva rendre 1092 karácsonyára teszi (Deér J.: Külpolitika i. m. 89., Györffy Gy Lovagszent i. m. 560.), ez a keltezés azonban csak a korszak birodalmi évszámítási gyakorlatában irányadónak számító karácsonyi évkezdet esetén állja meg a helyét. A napjainkban használt január 1-jei évkezdettel számolva valójában 1091 karácsonyáról van szó (Hóman B.: Zágrábi püspökség i. m. 105.). Ezt bizonyítja egyébként az is, hogy kútfőnkben a IV Henrik és az ott meg nem nevezett magyar király tervezett találkozójáról szóló hír az év eseményeinek kronológiai rendjében az első helyek egyikén szerepel, nem pedig a lista végén. 122 Makk F.: Külpolitika i. m. 134. 123 Varga Gábor szerint a pápaság nem a hűbéri eskü elmaradását nehezményezhette, inkább azért nem ismerték el a magyar király horvátországi hódítását, mert ezzel veszélybe sodorták volna a II. Orbán pápa pontifikátusa alatt javulásnak indult szentszéki-bizánci kapcsolatokat (Ungarn und das Reich vom 10. bis zum 13. Jahrhundert. Das Herrscherhaus der Árpádén zwischen Anlehnung und Emanzipation. [Studia Hungarica 49.] München 2003. 147.). 124 Die Chroniken Bertholds von Reichenau und Bernolds von Konstanz 1054-1100. Hrsg. Ian S. Robinson. (Monumenta Germaniae historica. Scriptores rerum Germanicarum. Nova series 14.) Hannover 2003. 493. - A végül meghiúsult találkozó tervezett időpontját a szakirodalom Konstanzi Bernoldra hivatkozva rendre 1092 karácsonyára teszi (Deér J.\ Külpolitika i. m. 89.; Györffy Gy.: Lovagszent i. m. 560.), ez a keltezés azonban csak a korszak birodalmi évszámítási gyakorlatában irányaadónak számító karácsonyi évkezdettel számolva állja meg a helyét. A napjainkban használt

Next

/
Thumbnails
Contents