Századok – 2015
2015 / 2. szám - Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála
TETTES VAGY ÁLDOZAT? HUNYADI LÁSZLÓ HALÁLA 433 Rozgonyi Rénold) esete mutatja, olyanokat is megpróbált magához láncolni, akik csak tudtak a készülő gyilkosságról, de nem vettek benne részt. Tegyük hozzá, Újlaki, az ország második leggazdagabb főura, Hunyadi János korábbi harcostársa nélkül a tervezett akció nehezen lett volna keresztülvihető, így megkörnyékezése szükségszerűnek mondható. Az is nyilvánvaló, hogy csatlakozásáért cserében ígértek neki valamit, de hogy pontosan mit, csak találgatni tudnánk. A Ciliéi gyilkosság érintettjeit egy szövetséglevél megpecsételtetésével próbálták meg összefogni, amelyben, mint arról már szó esett, aligha szerepelt bármiféle utalás a királlyal kapcsolatos tervekre. Ezekről szóban tájékoztatták azokat, akiket kellett, ezzel önmagában kevés kockázatot vállalva. A Szentmiklósi Pongrácnak állítólag átadott pénz arra utalhat, hogy a csatlakozókat anyagilag is igyekeztek érdekeltté tenni, akár pénzzel, akár más ígérettel, mint például Rozgonyi Sebestyén esetében, akinek esztergomi találkozásuk idején Eleskő megszerzését ígérte Hunyadi László, vagy megfelelő ellentételezést, jelesül négyezer aranyat. Újlaki azonban ráérzett a helyzetben lévő lehetőségre, és csatlakozás helyett a királyhoz fordult. Ennél többet is tett azonban, és ez kétségtelenül kitűnő helyzetfelismerésről árulkodik. Belekeverte az összeesküvésbe János váradi püspököt, és talán Várdai István kalocsai érseket, valamint minden bizonnyal a király kamarását, Eustach Frodnachert. Az ő szerepük alighanem az lehetett, hogy vélt árulásuk a végsőkig elbizonytalanítsa, és adott esetben kétségbeesett tettekre sarkallja a királyt,309 ráadásul a két főpap, főképpen Vitéz, csak útban lett volna Újlaki számára, aki maga sem a király hatalmát akarta növelni, hanem elfoglalni Hunyadi, illetve Ciliéi helyét. Ne feledjük: velünk ellentétben Miklós vajda nem tudhatta, hogy V László uralkodása csupán 1457 novemberéig tart; joggal gondolhatta tehát, hogy határozott fellépésével hosszú távon biztosíthatja maga számára a király melletti vezető szerepet - valahogy úgy, ahogyan azt Ciliéi Hermann vagy Garai Miklós tette Zsigmond uralkodásának első éveiben. Ha igaz a feltételezésünk, és a szövetséglevél olyan forma volt, mint az 1458. júliusi, azt bajosan lehetett a király ellen tervezett merénylet bizonyítékának tekinteni, márpedig Újlakinak mindenképpen el kellett hitetnie a királlyal, hogy az életére törtek. A Frodnachert tisztázni kívánó cseh kamarás budai feltűnése eszerint megzavarta Újlaki szépen alakuló tervét, és ezért akarták elfogni. Tegyük hozzá, Újlakinak volt oka neheztelni Hunyadi Lászlóra, de nem elsősorban a németújvári uradalom okán, mint Kubinyi András vélte.310 Láttuk, hogy Ciliéi halála után ő számított a hatalmas szlavóniai Ciliéi birtokok örökösének. Igen komoly, mondhatni reménytelenül erős vetélytársa akadt ugyanakkor a néhai grófok zsoldoskapitánya, Vitovec János személyében.311 Ezért nyilván kellemetlenül érintette, hogy Hunyadi László nem volt hajlandó a király rendelkezésére bocsátani seregét a Ciliéi territórium elfoglalása érde-309 Érdemes itt emlékeztetni, hogy, mint feljebb láttuk, Frodnacher korábban III. Frigyes embere volt. 310 Kubinyi A.: Mátyás király i. m. 22-23. 311 Pálosfalvi T: Vitovec János i. m. 440^142.
