Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
EGY FOLYÓIRAT A TÖRTÉNÉSZ VITÁK KERESZTTŰZÉBEN 35 1931 májusában keletkezett az a [datálatlan] levél, amelyet Mályusz küldött Hajnalnak az 1931. év (65. évfolyam) számaiba kerülő írásokkal kapcsolatban. A levélnek az az utalása, hogy tervezett reformjaik egyelőre — feltehetően — késnek, arra is választ ad, hogy milyen változtatásokat tartottak nagyon fontosnak. Elsősorban a folyóirat kritikai rovatát akarták nagymértékben erősíteni, ami a korábbi években a Századok gyenge pontja volt. Levelében Mályusz felhívta Hajnal figyelmét arra, hogy Joó Tibor, aki Troeltsch-ről írt három nagyobb tanulmányt elemez egy hosszabb ismertetésben, mintadarabja lehet az új formának és tartalomnak.5 6 Szerinte ugyanis ez a bírálati forma volt az, amely lassan-lassan feleslegessé teheti a régi típusú folyóirat-szemlét.6 Helyette új rovatot javasolt Mályusz, amit Hajnal teljes egyetértéssel fogadott, mint ahogyan a rovatcímet (Szemle) is jónak tartotta.7 Azt is mondhatjuk, hogy az új rovat névadó keresztapja Mályusz Elemér volt, a rovat indításának is ő volt az ötletgazdája. A rovat — a szerkesztők szándékai szerint — helyet adhatott rövid annotált jellegű, figyelemfelhívó összefoglalók közlésének. Újszerű elképzelésük szerint a „Történeti irodalom” recenziókat közölhetne könyvek mellett folyóiratokban megjelent tanulmányokról is. Mályusz utalt arra, hogy szerinte Joó recenziója ebbe az irányba tett lépésnek tekinthető. Az írás gyors közlését 5 Tönnies, Ferdinánd: Troeltsch und die Philosophie der Geschichte. In Schmollers Jahrbuch 1925. I. Halbb. 147—191. — Hintze, Otto: Troeltsch und die Probleme des Historismus. Historische Zeitschrift 135. Bd. 188-239. — Rintelen, Fritz Joachim von: Der Versuch einer Überwindung des Historismus bei Troeltsch. In Deutsche Vierteljahrschrift für Literaturwissenschaft und Geistesgeschichte 1930. 324-372. - Az ismertetés megjelent a Századok, 1931. 1-3. sz. 92-96. 6 Joó Tibor ismertetése megítélésének kérdése meglepő véleményeltérést mutat Mályusz és Hajnal között. Hajnal azt írta Mályusznak 1931. szeptember 25-én, hogy „(...) amikor említést tettem [Thienemannak] Joó közlésre ajánlott Troeltsch-értekezéséről, Th. azt mondta, hogy a Minervához is beküldte, de ő kitért a közlése elöl, mert zavarosnak találta. És egyúttal, helyesen, megjegyezte, hogy minek hoznánk mi, amikor a szegedi akták kiadják, minek vegyük el a helyet mások elöl a »Századok«ban.” Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Kézirattára (MTAK K) Mályusz Elemér levelezése 7 Az új rovatról így írt a szerkesztőség: „Folyóiratunk (...) [az I. világháború utáni - PL.] háborús viszonyok következtében teijedelmének korlátozására kényszerült [1919 és 1930 között két-két év összevonásával egy évfolyamnak megfelelő terjedelemben, 25-26 nyomtatott íven jelentek meg a Századok — szintén — összevont számai - EL.]; a régi méretek helyreállítását, minden reménykedés ellenére, a nehéz viszonyok megakadályozták. De élénken érezzük annak szükségét, hogy az egyetlen magyar történelmi szakfolyóirat állandó és lehetőleg teljes tájékoztatót nyújtson közönségének a magyar történettudomány eredményeiről és tájékoztatót a külföldi irodalom nevezetesebb újdonságairól is. Történelmi [Történeti - EL.] irodalmi rovatunk, eddigi formájában, ez összefoglaló célnak nem tehetett eleget. A „Szemle” címen tehát új rovatot nyitunk, mely módot nyújt arra, hogy az irodalom számba jöhető jelenségeiről legalább röviden megemlékezzünk. Irodalmi rovatunk tehát a behatóbb kritikák számára fog szolgálni ezután is; a „Szemle” rövidebb méltatások céljaira. (...) A „Szemle” megemlékezik tehát önállóan megjelent hazai és külföldi művekről, de említésre méltó folyóirat-közleményekről is. Ez utóbbi célt eddig „Folyóiratszemle” rovatunk szolgálta, amely régi teljes terjedelmünk idején pontosan számba vehette a folyóirat-közleményeket és kellő időközökben adhatott tájékoztatást azokról. A terjedelemkorlátozás, a negyedévenkint való megjelenés azonban lehetetlenné tette a kimerítő és gyors beszámolót. Gélszerűnek látjuk tehát, hogy a „Folyóiratszemle" külön rovatát, legalább régi terjedelmünk helyreállításáig, új „Szemle” rovatunkba olvasszuk bele.” Századok, 1932. 1-3. sz. 94. - A szerkesztők, többszöri levélváltás után, nehezen döntöttek arról, hogy a szedés petit-tel (8 pont) vagy borgis-szal (9 pont) történjen, végül abban állapodtak meg, hogy a Szemlét petittel, a Történeti irodalmat borgis-szal szedik. Ez tipográfiai szempontból helyes döntés volt, mert a recenziós rovat — a mostani gyakorlattól eltérően — engedte a kritikák lapalji jegyzetelését. így a főszöveg borgisból, a jegyzetek petitből készültek.
