Századok – 2015
2015 / 2. szám - Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála
TETTES VAGY ÁLDOZAT? HUNYADI LÁSZLÓ HALÁLA 399 az ő közreműködésével már semmilyen kinevezésre vagy szövetségre nem kerülhetett sor. Arról, hogy Ciliéi és Hunyadi egymást kölcsönösen apává és fiúvá fogadta, V László március 21-i oklevele is szól,103 ezt tehát nincs okunk kétségbe vonni. Azt viszont annál inkább, hogy a magyar országgyűlés, amelyen Hunyadi László is csapatai élén jelent meg, megválasztotta volna Ciliéit az ország főkapitányának. Annak fényében, hogy jó fél évvel korábban a magyar bárók és nemesek testületileg hagyták faképnél a királyt, amikor Ciliéinek adta át Buda kulcsait, legalábbis meglepőnek kellene tekintenünk, hogy most hajlandóak voltak nemcsak főkapitánnyá választani, hanem még hűséget is esküdtek neki, „német” (jóllehet egyszersmind magyar báró) létére. A kérdést, források hiányában, nem áll módunkban megnyugtatóan eldönteni,104 de a magam részéről hajlok arra, hogy a főkapitányi kinevezést, a grófnak tett hűségesküvel együtt, a Cillei-krónika szerzőjének tulajdonítsam, aki ilyen módon próbálta legitimálni a gróf befolyását a fiatal királyra, és súlyosbítani Hunyadi tettét.105 Egészen bizonyos ezzel szemben, hogy Hunyadi László lovászmesteri címe mellé felvette a főkapitányit is, amivel kinyilvánította, hogy apja politikai örökösének tekinti magát.106 Mivel erre még azelőtt került sor, hogy a királlyal találkozott volna Futakon, a dolog aligha V László hozzájárulásával történt. A kérdés mármost az, hogy vajon a futaki megállapodást, amelynek értelmében, mint láttuk, Hunyadi László ígéretet tett a királyi várak átadására, továbbá rokoni kötelékkel is megerősített szerződésre lépett Ciliéi Ulrikkal, eleve rosszhiszeműen kötötte az idősebb Hunyadi fiú, és tudatosan készült ellenfelének eltüntetésére, vagy Ciliéi valóban egy előre nem tervezett, a kirobbanó indulatok miatt elfajuló összecsapásnak esett áldozatul Nándorfehérváron, 1456. november 9-én. A kérdésre alább még visszatérünk, annyit ugyanakkor érdemes leszögezni, hogy Ciliéi halála,107 bármilyen körülmények között történt is, alapvetően megváltoztatta az események menetét. 103 Teleki J.\ Hunyadiak kora i. m. 549. Ugyanitt a király Ciliéit mint „ügyeinek intézőjét” (directore rerum nostrarum) nevezi, amit bajosan lehetne főkapitányként értelmezni. 104 Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy sem Aeneas Silvius, sem Thuróczy, sem Bonfini nem utal Ciliéi főkapitányi kinevezésére, holott egyébként mindannyian hangsúlyozzák a gróf mérhetetlen ambícióit. 105 Erre utal, hogy a folytatásban már a királynak és a grófnak nem akarja átadni Hunyadi a várat. Krones, F.: Die Freien i. m. 121. Mindezzel természetesen nem azt állítom, hogy Ciliéinek nem is voltak főkapitányi ambíciói; csupán azt, hogy a Cillei-krónika elbeszélése ehelyütt nem áll összhangban az események logikájával. 106 Az oklevélben, amely „inter octavas festi beati Michaelis archangeli” kelt, a címből csak ennyi olvasható: generalis [...]gno Hungarie, de ez aligha oldható fel másként, mint magyarországi főkapitány - DL 28263. 107 A gyilkosság forrásait gondosan összeszedte Johannes Grabmayer (Das Opfer war der Täter i. m.), de ő sem tud elszakadni a Garai/Cillei liga vs Hunyadiak narratívától (vö. pl. 294.: „Die Basis für die in Ungarn durch Jahrzehnte hindurch die Politik mitbestimmende Cilli-Garai- Hofliga ist geschaffen”; 297.: „um die Cilli-Garai-Liga zu entmachten” történik III. Ulászló meghívása 1440-ben.) Grabmayer egyébként hitelt ad annak a magyar krónikairodalomban felbukkanó híresztelésnek, amely szerint a Hunyadiak kezébe került volna Ciliéi egy apósának, Brankovics Györgynek írott levele, amelyben alig burkoltan a két Hunyadi fiú halálára utalt (uo. 306-307.) Vö. Teleki J. : Hunyadiak kora i. m. II. 472-473.
