Századok – 2015

2015 / 2. szám - Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála

A király tervezett magyarországi utazásának célja egyértelműen a királyi jövedelmek visszaszerzése volt.37 V László még indulása előtt, Bécsből országgyűlést hirdetett január elejére Pestre, ezt azonban később kénytelen volt elhalasztani „bizonyos közbejövő akadályok miatt” (intercedentibus quibusdam impedimentis).38 Az akadályokat kétségtelenül III. Frigyes támasztotta, akivel továbbra sem jött létre megegyezés, és László ilyen körülmények között érthetően vonakodott elhagyni Ausztriát.39 A király eredeti terve az volt, hogy Pozsonyon és Győrön keresztül Esztergomba megy, hogy ott tisztába jöhessen „a bárók szándékával”.40 Bárók alatt itt Hunyadit és közvetlen környezetét kell értenünk, hiszen a király feltett célja, a királyi jövedelmek saját kézbe vétele, az ő együttműködése nélkül nem volt lehetséges. V László január 24-én vagy röviddel előtte ért Pozsonyba,41 Ciliéi Ulrik kíséretében,42 egy héttel később már

TETTES VAGY ÁLDOZAT? HUNYADI LÁSZLÓ HALÁLA 391

Kronika éeská [Aeneae Sylvii Chronicon Bohemiae]. Fontes Rerum Bohemiearum tom. VII. ed. Josef Emler, Praha s.a. 231-233.), mely ellentmond az események logikájának és részben az egykorú forrásoknak is. Aeneas-nál Ciliéi Ulrik célja kezdettől Hunyadi eltüntetése, ami nem is meglepő, hiszen a helyére tör (locum eius optabat): ő beszéli tele a király fejét azzal, hogy Hunyadi Magyarország valódi uralkodója, minden hatalom az övé, és most már a korona után is törekszik, ha kell, a törökök segítségével. Amint a király Magyarországra megy, Hunyadi erővel vagy méreggel elpusztítja őt. Hogy a bűnt megelőzzék, és értelmi szerzője ellen fordíthassák (praeveniendum facinus et in autorem vertendum scelus), a gróf javasolja Lászlónak, hogy csalják Hunyadit Bécsbe azzal, hogy a király csak ezzel a feltétellel megy Magyarországra, majd ott fogják el vagy öljék meg. Ezután leírja, hogyan akarta Ciliéi a vonakodó Hunyadit előbb Köpcsényben megölni, majd miután ez a terv kudarcba fulladt, újabb tervet kieszelve furfangos módon ismét Bécsbe csalni. Árulkodó jel, hogy Aeneas elbeszéléséből nyomtalanul eltűnik az a személy, akiről tudjuk, hogy Ciliéivel együtt tárgyalt Hunyadival, nevezetesen Podjebrád György cseh kormányzó. Nyilván nem azért, mert Aeneas nem emlékezett rá, hanem azért, mert már nem illett a koncepciójába. Mi több, kortárs információ szerint a tárgyalásokat a császár, az „osztrákok” és a magyarok között éppen Podjebrád kezdeményezte (Zcwischen unserm gnedigsten herrn dem keyser, den Osterrichem und den Hungern hat sich der Girsick teydinge undirfangen - Bachman, A. \ Urkunden und Aktenstücke i. m. 167.), majd Ciliéivel együtt indult Hunyadi elé, hogy őt is Bécsbe hívják. Erre azonban ismeretlen okból nem került sor, hanem Hunyadi visszatért Magyarországra, a gróf és a kormányzó pedig Bécsbe. Fraknói ezt a tárgyalást azonosítja a köpcsényi találkozóval, és március végére helyezi, éppen a szász herceg követének idézett beszámolója alapján. Csakhogy magának Ciliéinek egy Köpcsényben kelt leveléből tudjuk, hogy Hunyadi még április 27-én sem ért a városba (der Hunyad Januss mit uns noch nicht zusambkomen ist, sunder allererst hewt zw Altemburg sein wirdet - DF 289343.), így a gróf március végén ott aligha tudta volna megölni a főkapitányt, hacsak föl nem tételezzük, hogy április végén Hunyadi másodszor is késznek mutatkozott belesétálni ugyanabba a csapdába. A humanista történetíró véleményének átalakulását itt nincs lehetőségünk elemezni, de fontos hangsúlyozni, hogy mint minden egyéb, amit Aeneas Ulrik gróf utód és emlékezet nélküli halála (1456. november) után írt, a Historia Bohemica is csak nagyfokú óvatossággal használható fel azon események értelmezése során, amelyekben a Ciliéi család is érintett volt. Elekes Lajos az itt elbeszélt eseményeket, hitelességüket nem megkérdőjelezve, 1453-ra teszi, mégpedig Bonfinit követve, majd önmagát cáfova hozzáfűzi, hogy Hunyadi ekkor éppeséggel az ország keleti részein tartózkodott. Elekes Lajos-. Hunyadi. Bp. 1952. 414-416. o., és 415. o. 20. jegyzet.

37 Palacky, E: Urkundliche Beiträge i. m. 95.: „em wollen lossen fulgen alle seine rente, die eynem konige von rechts wegen folgen sollen” etc.

38 DL 55587., DL 55588.

39 L. DF 242531.

40 „ibi vult de [...] intencione baronum experiri” - DF 213553.

41 DF 263844.

42 Pettkö B.: Kapisztrán levelezése i. m. 189.