Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
358 FELD ISTVÁN A legtöbb ma ismert külső-, elő- vagy alsóvár esetében azonban ma még nem igazolható egyértelműen egy Árpád-kori előzmény, s ez áll a falszorosokra, mint a kővárak (általában inkább a késő középkorra jellegzetesnek tartott) további, elsősorban védelmi célzatúnak tartott építményeire is. Kezdeteik azonban már minden bizonnyal megtalálhatóak voltak a 13. században is, mint ezt a nógrádi Fejérkő korán felhagyott kővárának ugyan még csak részleges feltárása, s nem utolsósorban Lajtapordány (Leithaprodersdorfj szintén rövid életű korai toronyvárának eddigi kutatási eredményei jelzik.122 Természetesen elvileg számolhatunk még további, kifejezetten hadászati célú külső védővonalakkal, elővédművekkel, sőt előretolt erődítésekkel is a vizsgált korszakban, de azok felderítése és elkülönítése a későbbi évszázadok építményeitől célirányos régészeti kutatások nélkül még nem lehetséges.123 Végül meg kell jegyeznünk, hogy kifejezett ipari tevékenység a korai magánvárakban egyelőre nem igazolható, erre sem írásos, sem egyértelmű régészeti adatok nem utalnak. A mátrai Benevár és az abaúji Füzér közvetlen közelében feltárt mészégető kemencék minden bizonnyal az adott erősségek építési munkáival hozhatók kapcsolatba.124 A vártípusok kérdése A várakkal foglalkozó tudományos kutatás egyik kedvelt osztályozási módszerének tekinthető a dolgozatunkban már többször érintett tipológia. A kutatók már kezdettől fogva vártípusok meghatározására törekedtek, s ennek során főként azt vizsgálták, hogy az általunk utóbb áttekintett egyes alapelemek önmagukban miképp ítélhetőek meg, hogyan viszonyulnak egymáshoz, illetve melyek hiányoznak közülük. Itt azonban érdemes különbséget tenni a funkcionális és a formai megközelítés között. Míg az előzőekben tárgyalt toronyvár megnevezés alapvetően az erősségek egy része által betöltött egykori szerepre utal, a különböző alaprajzi formák szerinti csoportosítás merev alkalmazása — különös tekintettel arra, hogy a várak formáját, méretét, anyagát és részleteit alapvetően a topográfiai helyzetük, továbbá az építtető anyagi lehetőségei és igényei határozták meg — aligha eredményezhet megalapozott eredményeket. Ezt hangsúlyozta Fügedi Erik is, amikor a formák járulékos elem voltáról szólt, s tagadta, hogy a várak tornyainak alaprajzi formája szoros korrelációt mutatna azok korával vagy építtetőik társadalmi helyzetével.125 Ugyanakkor aligha vonható kétségbe, hogy mégis feltételezhetők egy adott korra jellemző építészeti 122 Rácz M.\ A sámsonházai Fejérkő i. m. A már 1232-ben említett Lajta melletti magánvárra legújabban, cáfolva a korábbi római burgus-elméletet: Sauer, Franz-Hofer, Nikolaus: Leithaprodersdorf. Fundberichte aus Österreich. Materialhefte. Reihe A. Sonderheft 16. Wien 2011. 61., 66. 1. továbbá Feld A magánvárak i. m. 358., 37. j. 123 L. erre Szörényi G. A.: Gondolatok i. m. 51-55., továbbá Feld István'. A középkori előretolt védőművek és elővárak kérdéséhez. In: „Gondolják, látják az várnak nagy voltát.” i. m. 101-118. 124 Szabó J. József: Mészégető kemence maradványai a mátrafuredi Benevár mellett. Agria 24. (1988) 81-88., Gál-Mlakár Viktor: Régészeti kutatások Füzér várában. Castrum 11. (2010: 1. sz.) 65-66. 125 Fügedi E.: Vár és társadalom i. m. 10., 1. továbbá ehhez Feld A magánvárak i. m. 378.
