Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 357 pán a belső terekben kerültek elő, több esetben (így Márianosztra-Bibervárott, Füzéren, Góron, Váralja-Várfőn) szabadon álló korai kemencéket tártak fel,114 azt azonban még nem sikerült tisztázni, hogy vajon ezek kifejezett konyhaépítményekhez lennének-e köthetők? Az élelmiszerek mellett különös fontossággal bírt — főként a hegycsúcsokon épített várakban — a víz biztosítása. Sajnos, úgy a vízgyűjtők, mint a (ritkább) kutak esetében rendkívül nehéz azok korának meghatározása, ez lényegében csak épített szerkezetük (falazatuk, szigetelőrétegük, felvonóberendezésük) szétbontásával illetve feltárásával lehetséges - mint erre legutóbb Füzér esetében volt lehetőség.115 így csak igen valószínű feltételezés, hogy többek között Nyék, Meggyes, Abos, Hollókő és Csókakő váraiban már az 1300-as évek előtt létezett mesterséges vízgyűjtő vagy víznyerő berendezés. Mindezek osztályozása, tipológiai-funkcionális besorolása ugyancsak további kutatásokat igényel.116 A gazdasági építmények elhelyezése természetesen nem csupán a sokszor igen kisméretű erősségek magjában, de azon kívül is lehetséges volt. Mivel azonban az eddigi régészeti kutatások általában csak a várak leglátványosabb, központi részeire koncentráltak, ma még keveset tudunk a korai, 13. századi külső- vagy elővárakról. Ilyet a korán elpusztult, írott említés nélküli erődítmények esetében több helyen, így Mendén lehetett azonosítani,117 de érdemi kutatásukra még nem került sor. Mint láttuk, Gímes esetében 1295-ben kelt írott forrás is tanúskodik a magyarul páramnak nevezett munitio exterior létéről.118 Ennek korabeli építészeti formája és anyaga még nem ismert, de a fa, mint építőanyag úgy a védővonal (palánk), mint az ott állt esetleges épületek esetében jelentős szerepet játszhatott. Füzér esetében már jóval a platót elfoglaló vármag alatt, a hegyoldal pihenőjén lehetett meghatározni az újabb feltárásoknak köszönhetően egy korai alsó vár maradványait.119 Mecseknádasd-Rékavár még csak részlegesen kutatott külső váráról nem rendelkezünk pontosabb adatokkal, de itt még egy kőből épített övezőfal léte sem kizárt.120 Szalónak (Stadtschlainig) külső vára nagyrészt magasan álló fala esetében az újabb falazatvizsgálatok alapján valószínűsítik azok 13. század végi eredetét.121 114 Miklós Zs.: Falvak, várak i. m. 13., 78., Nováki Gy. - Sárközy S. - Feld /.: Borsod-Abaúj-Zemplén i. m. 50-52., Dénes J.\ Gór i. m. 44-45., Miklós Zs.: Tolna megye i. m. 343-346. 115 L. erre legutóbb Gál-Mlakár Viktor: Kutatások a füzéri várban, 2011. Castrum 15. (2012: 1-2. sz.) 74-75. illetve Gál Viktor - Kelemen Bálint - Simon Zoltán: A füzéri felsővári kút felvonószerkezetének elméleti rekonstrukciója. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 52. (2013) 171-180. 116 Miklós Zsuzsa: Mittelalterliche Brunnen und Zisternen in den Komitaten Tolna und Pest. Antaeus 26. (2003) 197-206., Michal Slivka - Adrián Vallašek: Hrady a hrádky na vychodnom Slovensku. Košiće 1991. 159-163., 172-173., Mezősiné Kozák Éva: A hollókői vár kutatási eredményei. In: „Gondolják, látják az várnak nagy voltát.” i.m. 194., Hatházi G. : Csókakő i. m. 41-42. - A témáról legutóbb összefoglalóan: Nagy Ágnes: Brunnen und Zisternen im mittelalterlichen Ungarn. Antaeus 26. (2003) 343-411. 117 Miklós Zs.: Árpád-kori földvár Mende-Lányváron i. m. 118 Bóna, M.: Gímes vára i. m. 119Az eddigi előzetes beszámolók: Gál-Mlakár V: Kutatások i. m. 75-78., Gál-Mlakár Viktor: Jelentés a füzéri várhegy 2012. évi régészeti kutatásairól. Castrum 16. (2013: 1-2. sz.) 125-127. 120 Papp L.: Rékavár i. m. 121 Thomas Kühtreiber: Neue Erkenntnisse i. m.
