Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
352 FELD ISTVÁN Meggyes, Hollókő és Szécsény-Strázsapart 5-10x10-16 m alapterületű épületei), melyek bizonyára többszintesek lehettek. Ez utóbbi elrendezés valószínűsíthető vagy ritkábban bizonyítható is Benevár mellett Abos, a Komlóska feletti Solymos, Máré illetve Füzér vagy Csókakő93 téglalap alaprajzú, két- vagy háromosztatú, de az utóbbi kivételével általában 10 méter széles és a terek számától függően 15-30 méter hosszú épületeinél is. A legnagyobb problémát ezeknél az épületeknél az jelenti, hogy Benevárhoz hasonlóan a legtöbb esetben csak a legalsó, szint részletei maradtak ránk, melyek a tornyokhoz hasonlóan általában csak alárendeltebb, tároló- illetve gazdasági funkcióra utalnak. Bár kifejezetten földszintes lakóépületről nincs egyértelmű tudomásunk, itt azonban ismételten utalnunk kell Kelemér-Mohosvár feltételezhető „boronapalotájára”.94 A lakótereknek helyt adó emelet(ek) tényleges térbeosztásáról és részleteiről (födéméiről, fűtőberendezéseiről, nyílásairól, közlekedési rendszeréről) mindezen emlékek alapján még nem rendelkezünk biztos adatokkal, s így természetesen nem vállalkozhatunk rekonstrukcióra, netán kronológiai kérdések felvetésére sem. Ugyanakkor azonban néhány esetben maradtak ránk felmenő, azaz emeleti falak is az Árpád-kori magánvárak lakóépületeiből, így Boldogkőn (17. kép), ahol, mint erről már szó esett, a 25x10 méteres, téglalap alaprajzú „palota” valószínűleg még a 13. századból eredeztethető. Itt a későbbi átépítések miatt már nem dönthető el, hogy csak két, vagy esetleg három szinttel rendelkezett-e, pontos térbeosztása sem ismert, ugyanakkor tudjuk, hogy földszintje síkmennyezettel, emelete boltozattal volt ellátva, nyílásai közül azonban csak az alsó szint résablakai maradtak ránk. Az sem zárható ki, hogy az épület eredetileg hosszabb volt és közvetlenül a déli „központi toronyhoz” csatlakozott.95 Trencsén későbbi épületrészekből kibontott 10x20 m-es alapterületű korai palotaépülete ismert emeleti részeinek korhatározása ugyan vitatott,96 de az kétségtelen, hogy építészeti kiképzésüket tekintve jogosan vethetők össze a nyugati országrész tartományurai, a Kőszegiek névadó rezidenciája lakóépületével. Mint említettük, a kőszegi városi várban Holl Imre ugyan csak részleges feltárását végezhetett, mégis meggyőzően rekonstruálhatta a 29x11 méteres, déli oldalán egy (a vár egészét tekintve már ötödik), kápolnát magába foglaló toronyépülettel bővített, s a 13. század végére keltezett, fafödémes északi palotaépületet (15. kép). Az itt is bizonyára alárendelt szerepet betöltő, talán osztatlan teret alkotó, csak keskeny résablakokkal ellátott földszint felett keleten egy mérműves ablakokkal megvilágított terem, nyugaton pedig — csupán az udvari homlokzaton feltárt, gazdagon tagolt és festett díszű ún. kapcsolt ablakok alapján, mivel a belsőben nem volt falvizsgálat — feltehetően egy borona-93 Az egyes várakra 1. tanulmányunk 14., 69., 58., 88., 35., 54., 87., 45. és 49. jegyzetét. 94 Pusztai 71: A keleméri Mohosvár i. m. Sajnos, Szigliget korainak tartható lakóépülete alsó szintjéről nem állnak rendelkezésre érdemi kutatási eredménye. L. Gere L.: Szigliget i. m. 95 Nováki Gy. - Sárközy S. - Feld I.: Borsod-Abaúj-Zemplén i. m. 20-22., illetve az újabb megfigyelésekre: Jankovics Norbert - Koppány András: A boldogkői vár i. m. 140. 96 Andrei Fiala: Barborin palác a kaplinka na trenčianskom brade. Pamiatky - priroda 1978/5. 14-16., illetve Plaček, M. - Bóna M.: Encyklopédia i. m. 309.
