Századok – 2015

2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.

MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORT MAGYARORSZÁGON 353

szerkezetű, ún. Blockwerkkammer-rendszerű lakókamra helyezkedhetett el.97 Valószínű, hogy ez utóbbira használhatták az idézett benevári oklevélből ismert stuba megnevezést. Kérdéses azonban, voltak-e még további korai lakóépületek a vár eddig alig kutatott keleti, déli és nyugati falai mentén?

Az utóbb leírt építészeti elrendezés kétségkívül gazdagabbnak tűnik annál a képnél, mint amit a korábban sorra vett emlékek alapján a magánvárak lakóépületeiről alkothattunk magunknak. Ez adódhatott a kőszegi építtető nagyobb lehetőségeiből és igényeiből, ugyanakkor éles szakadékot — gondoljunk csak a palotaépületek hasonló alapterületére — mégsem érzékelünk, s erre utal Benevár az előzőekben tárgyalt felosztó oklevele is. Ugyanakkor feltűnő a gazdagabb kiképzésű épületfaragványok hiánya a korábban tárgyalt emlékeknél, de ez részben azok nagyfokú pusztulásával is magyarázható.98 Ugyanakkor kétségtelen, hogy még Kőszeg vagy Trencsén műrészletei sem vethetők össze a királyi várakban99 megjelenő építészeti reprezentációval. Azonban úgy véljük, hogy egy 13. századi, netán 14. század eleji erősség magánvár jellege csak építészeti kialakításának gazdagsága alapján aligha vonható kétségbe. Ebből a szempontból döntő jelentőségű volna a sok vonatkozásban még ismeretlen építéstörténetű Léka (Lockenhaus) 30x30 m-es magjának régészeti kutatása, már csak az ötszögű tornyát, egyedülálló, kéthajós földszinti nagytermét vagy késő román jellegű belső kapuját, s főleg azok korhatározását tekintve. Sőt, az erősség vizsgálata azért is fontos lenne a 13. századi várépítészet megítélése szempontjából, mivel egy ikerablakokkal díszített toronyban kialakított várkápolnával is rendelkezik, s mint ilyen, elég egyedülálló az ismert emlékek között.100

97 Holt Kőszeg i. m., különösen 71-80. A szerző monográfiája eloszlatta a még megjelenése előtt, 1990-ben a korhatározás vonatkozásában megfogalmazott kételyeinket, vö. Feld I.: A 13. századi várak i. m. 18. Az itt végzett újabb falkutatások eredményeképp felmerült, hogy a déli toronyban egy kettős — földszintre és emeletre tagolódó — kápolna került volna kialakításra, miközben az előbbi tér átjáróként is szolgált: B. Benkhard L - Mentényi K. : Középkori várkápolna i. m.

98 L. e kérdéshez Feld A magánvárak i. m. 18. jegyzetét. Ebből a szempontból figyelemre méltó az a három, a 13. század közepére helyezhető oszlopfejezet illetve lábazat, melyek a bihari Sólyomkő (Soimi), Geregye nembeli Pál által emeltetett várából került a 19. század végén Nagyváradra. L. ezekre: Takács Imre: Várad Árpád-kori székesegyháza. In: Váradi kőtöredékek. Szerk. Kerny Terézia. Bp. 1989. 25., 307. Magára a várra, melynek esetleges régészeti kutatásáról nincsenek ismereteink: Fügedi E.: Vár és társadalom i. m. 189.

99 L. ezek újabb áttekintését: Feld István: Az erdőispánságok várai az Árpád-kori Magyarországon. In: Arcana tabularii. Tanulmányok Solymosi László tiszteletére. I. Szerk. Bárány Attila - Dreska Gábor — Szovák Kornél. Budapest-Debrecen 2014. 369—390., továbbá US.: Királyi várak az Árpád-kori Medium Regni területén. In: In medio regni Hungáriáé. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások az „ország közepén”. Szerk. Benkő Elek és Orosz Krisztina. Bp. 2015., sajtó alatt.

100 Az írott források csak azt bizonyítják, hogy a vár még a tatárjárás előtt felépült, s ezt látszik alátámasztani az építészeti részletek stíluskritikai elemzése is: Judit Schöbel: Burg Lockenhaus. In: Österreichische Kunsttopographie LVI. Die Kunstdenkmäler des politischen Bezirkes Oberpullendorf. Horn 2005. 356-412. Az erősséget Fügedi Erik különösebb indoklás nélkül királyi alapításúnak tartja — Fügedi E.: Vár és társadalom i. m. 161. —, s ezt valószínűsíti Horváth Richárd is — Horváth Richárd: Várépítés engedélyezése az Árpád-kori Magyarországon. In: Várak nyomában i. m. 87. —, míg Engel Pál csak korai építését hangsúlyozza: Engel P: Magyarország világi archontológiája i. m. I. 356. Ugyanakkor az elsősorban a kápolna falképeit vizsgáló Tóth Melinda alapvetően csak „a (13.) század közepének történeti eseményeiből és a kvalitásos építkezés alapján” következtetett arra, hogy a vár 1254 és 1260 között (vagy az utóbbi időpont után) István ifjabb királyi székhelyének épült volna ki — Tóth Melinda: Árpád-kori falfestészet. Bp. 1974. 76-77. —