Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 351 azaz tágabb értelemben vonatkozik egy jelentősebb, általában díszesebb és masszívabb lakóépületre illetve szűkebb értelemben az abban (vagy esetleg külön) elhelyezkedő nagy(obb)teremre. Mivel e kérdéskör (s így a további, kapcsolódó fogalmak) elemzését, természetesen elsősorban a gazdagabb késő-középkori forrásanyag alapján Kubinyi András már korábban elvégezte,89 most csak arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy magukból az oklevelekből számos esetben nem derül ki egyértelműen, hogy a megnevezés melyik értelmezésével kell számolnunk! A korábban már idézett 1295. évi gimesi oklevél magnum palatiuma minden bizonnyal egy (részleteiben számunka nem ismert) épület egészére vonatkozik.90 Ugyanakkor az ebből a szempontból alapvető másik forrásunk, a Benevár 1301. évi felosztásának leírásában említett palatiumot, mint egy nagyobb termet kereshetjük abban a 30x10 méteres kiterjedésű kőépületben, s annak is a már elpusztult emeleti részén, mely az erősség északnyugati sarkában került feltárásra (5. kép). Ugyanitt kell elképzelnünk az oklevélben említett további tereket — itt említendő meg a domus, a camera, a magna stuba s nem utolsósorban a capella —, vagy legalábbis azok egy részét, hisz a vár nyugati részén előkerült még egy, az előzőekben már említett favázas építmény is. E megnevezések behatóbb vizsgálatát azonban most nem tekinthetjük feladatunknak, hisz azonosításukat sem itt, sem más várakban nem teszik még lehetővé régészeti források — kivételként esetleg csak a még tárgyalandó Kőszeg említendő meg —, illetve nem zárható még ki az sem, hogy Benevár feltárási eredményeinek részletes feldolgozása, netán további ásatások e téren is hozhatnak újabb eredményeket. Addig csupán arra tehetnénk kísérletet, hogy elsősorban külföldi forrásanyag alapján fogalmazzunk meg hipotéziseket a terek közelebbi funkciójáról - kérdés, milyen haszonnal? Arra azonban ismételten utalnunk kell, hogy míg az oklevél nem tud a vár kőből épített tornyáról, az említett épületszámy északi végét egy földszinti bejárattal rendelkező, de a többinél jóval vastagabb falú tér foglalja el, melyet az eddigi kutatás, csupán utóbbi formai sajátosságai alapján toronyként rekonstruált.91 Benevár példája jól jelzi azokat az okokat, miért foglalkozott eddig olyan keveset a Kárpát-medence várkutatása az erősségek lakóépületeivel - leszámítva természetesen a lakásra (is) alkalmas, előzőekben tárgyalt tornyokat. Jellemző, hogy az erdélyi várak „palotaépületei” összegyűjtésére vállalkozó Adrian Andrei Rusu érdemben alig tudott dokumentációs anyagot közzétenni - igaz, ez a terület máig nagyrészt nélkülözi még a nagyobb régészeti feltárásokat.92 Mindenesetre az előzőekben sorra vett, jobban kutatott erősségek palotaépületnek tartható építményei egy része csak egyosztatúnak, s általában téglalap alaprajzúnak tűnik (itt említhetők meg többek között Zagyvafő, Sztrahora, 89 Kubinyi András: Palota-terem. Terminológiai kérdések. In: Castrum Bene 2/1990. Várak a késő középkorban. Bp. 1992. 55-64. 90 Bóna, M..: Gímes vára i. m. 91 Koller BCastrum Bene i. m., Nováki Gy. - Baráz Cs. - Dénes J. - Feld I. - Sárközy S.: Heves megye i. m. 28-29. 92 Adrian Andrei Rusu: Paläste in den Burgen Siebenbürgens im 13. und 14. Jahrhundert. In: Castrum Bene 8. Burg und Funktion. Wien 2006. 107-116.
