Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 343 Igen sok esetben tehát — s itt még többek között a tolnai Váralja, a gömöri Mohosvár, a zempléni Solymos (10. kép) vagy az abaúji Abos (Obišovce) (11. kép), az első kivételével már kerek alaprajzú tornyai említhetők meg53 — a rendelkezésünkre álló közvetlen adatok nem teszik lehetővé e toronyként meghatározott építmények — természetesen minden bizonnyal korántsem egységes — részleteinek, s ami számunkra talán még fontosabb, egykori funkciójának meghatározását. Ebben az sem nyújt számunkra segítséget, ha a feltárt maradványok értelmezéséhez párhuzamokat hívunk segítségül, azaz megvizsgálunk néhány ma is álló, netán eredeti állapotában megmaradt épületet. Az átlagosan 8-10 m oldalhosszúsággal (vagy átmérővel) jellemezhető alaprajzzal ugyanis két alapvető toronytípust ismerünk a középkori Magyar Királyság területéről. Az egyikük legismertebb példája Trencsén (Trenčin) eredetileg királyi várának egykor szabadon álló tornya, mely az eddigi kutatás szerint talán már 1260 körül elnyerte mai, többszintes, ablakokkal áttört falaival, belső kandallóival jellemezhető formáját (12. kép), s melynek emeleti terei közül számos lakásra is alkalmas lehetett.54 Függetlenül attól, hogy kiépítése pontosan mikor következett be, a korszakra jellemzőnek tűnő épülettípust képviselt. Ezt az a tény is jól jelzi, hogy méretét-jellegét tekintve jól összevethető a Csákok által a 13. század utolsó évtizedeiben építetett közeli Tapolcsány (Topolfciansky hrad) ugyancsak központi toronyépítményével - okleveleinek keltezési helyét tekintve gyakran tartózkodhatott itt Csák Máté is.55 Újabb régészeti kutatásának eredményei még nem kerültek közzétételre, korai fűtőberendezéséről nincs tudomásunk, de a harmadik szintjén árnyékszéket alakítottak ki.56 Ugyanakkor a Kacsics-nemzetség erőssége, a nógrádi Hollókő szintén többszintes, eredeti magasságában ránk maradt (sőt, a késő középkorban még egy szinttel megemelt), kivételesen ötszög alaprajzon emelkedő tornya (13. kép) keskeny nyílásait, belső kiképzését, így födéméit tekintve ugyanúgy nem tekinthető kifejezetten lakásra alkalmasnak, mint a szepesi (Spisské hrad) királyi vár kerek toronyépülete57 - erre, az alapvetően védelmi (s természetesen 53 Váralja-Várfő: Miklós Zs.: Tolna megye i. m. 340-355., Kelemér-Mohosvár: Pusztai T: A kelemén Mohosvár i. m., Komlóska-Pusztavár/Solymos: Gál-Mlakár Viktor: Komlóska-Pusztavár régészeti feltárásának eredményei. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007) 87-113., Abos: Belo Polla: Stredoveky hradok v Obišovciach. Slovenská archeológia, 12 (1964: 2. sz.) 467-484. 54 A várra összefoglalóan: Ferdinand Brunovsky - Andrej Fiala - Tamara Nesporová - Milan Šišmiš: Trenciansky hrad. Martin 1991. 55 Kristó Gyula: Residenzen von Territorialherren in Ungarn (1301-1320). In: Quasi liber et pictura”. Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. Bp. 2004. 326-327. 56 Martin Bóna: Dejiny a architektúra Topolt’čianskeho hradu. In: Topolfóian vo vrstvách vekov. Ed. Egon Wiedermann. Topolt’čian 1997. 255-273. A tipológiai elemzés veszélyeit azonban jól jelzi, hogy a szerző egy harmadik várat, Temetvény (Tematín) erősségét is belevonta a vizsgálatba, erről az objektumról azonban Zsoldos Attila kimutatta, hogy aligha lehet azonos az 1264-65. évi belharcokban szereplő várral: Zsoldos Attila: Családi ügy. IV Béla és István ifjabb király viszálya az 1260-as években. Bp. 2007. 53-54. L. továbbá Tapolcsány kapcsán jelen tanulmányunk 2. jegyzetét! 57 Hollókőre legutóbb, további irodalommal: Feld István: Die Burg Hollókő. Castrum 10. (2009: 2. sz.) 82-91. Szepesvárra: Miroslav Plaček - Martin Bóna: Encyklopédia slovenskych hradov. Bratislava 2007. 272-275.
