Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
342 FELD ISTVÁN utóbb említett nógrádi hegyivárban még a természetes sziklaalakulatot sem dolgozták el, Dombóvár-Szigeterdő tornya terazzoburkolattal ellátott alsó szintjébe egy gabonatároló verem mélyült.45 Nyitrasimonyi hasonló építményében egy fabélletű kutat tártak fel.46 Nem sikerült meghatározni annak a kicsiny, alig 1,65x1,25 m-es belméretű, 1 m mély falazott aknának a funkcióját, melyet a Kacsics-nemzetséghez köthető, előzőekben tárgyalt Mátraszőlős-Kisvár tornyának (7. kép) egyik belső sarkában bontottak ki, s melynek egy keskeny, 65 cm széles nyílása volt az épület külső falában. Ásatója, Simon Zoltán leginkább egy külső bejárattal véli összefüggésbe hozhatónak, de ezt az értelmezést éppúgy nem támogatják közvetlen adatok, mint egy tüzelőberendezéssel való azonosítást.47 A Csák nemzetség dudari ága által emeltetett Csókakő várának korai tornyában feltárt belső aknát ugyanakkor árnyékszékkel hozzák kapcsolatba.48 Végül agyagkemencét talált Kiss Gábor Sorkifalud-Zalak fatornya földszintjén, de — mint erre már utaltunk — ez az objektum inkább kivételnek számít a számba vett építmények között.49 Elméletileg a falvastagságból következtetni lehetne a kőből/téglából készült építmények egykori magasságára, azonban a néha még az 1 méteres vastagságot sem elérő, máskor 2-2,5 méter vastag falazatok50 legfeljebb modern statikai számításokon alapuló modellek kidolgozására adnának lehetőséget. S bár ez elképzelhető a cölöpvázas építmények esetében is, korántsem bizonyítható, hogy ezek segítségével történeti következtetések levonására alkalmas eredményekhez jutnánk. Állítjuk ezt még akkor is, ha netán az altalaj, az építésmód, az alkalmazott falazó- és kötőanyag is figyelembe vételre kerülne, hisz a korszak építőmesterei sokkal inkább a mesterség generációkról generációkra öröklődő tapasztalatai, semmint konkrét számítások alapján dolgoztak. S mivel még az sem zárható ki, hogy — mint erre már utaltunk — egy vékonyabb kőfalazaton egykor fa felépítmény emelkedett. Többek között a tolnai Nyék várában (9. kép) csak alapozásában feltárt, csupán 4x7 m alapterületű, csupán 50-90 cm vastag fallal rendelkező téglalap alaprajzú épület esetében is elképzelhető, hogy nem csak egy földszintes „ház” volt, hanem rendelkezett egy emeleti résszel is, amely a dombtetőn mintegy „toronyként” emelkedett az itt alig 100 cm vastag várfal fölé!51 Az mindenesetre igen valószínű, hogy ha egy korábbi építményt egy következő építési periódusban egy külső köpenyfallal vettek körül — mint Miklós Zsuzsa a már említett Márianosztra-Bibervár esetében megfigyelhette52 — az annak jelentősebb megemelésével, újabb szintek építésével járhatott. 45 Miklós ZsTolna megye i. m. 184-190. 46 Ruttkay, A.: Stredoveké i. m. 47 Simon Z.: A mátraszőlősi „Kisvár” i. m. 48 Hatházi Gábor: Csókakő vára az írott és a régészeti források tükrében. In: Béni Kornél - Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Hatházi Gábor: Csókakő a harmadik évezred küszöbén. Csókakő 2010. 37. 49 Kiss GA 13. századi i. m. 50 A várépületek falméreteire vonatkozó adatgyűjtés még nem áll rendelkezésre. 51 Miklós Zsuzsa: A Tolna megyei nyéki vár (Felsőnyék-Várhegy). A Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve XIV (1988) 205-259., Miklós Zs.: Tolna megye i. m. 219-230. 52 Miklós Zs.: Falvak, várak, kolostorok i. m. 12-14.