Századok – 2015
2015 / 1. szám - A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLATÁBÓL - Ungváry Krisztián: Mesterterv? A deportálások döntési mechanizmusa
28 UNGVÁRY KRISZTIÁN újra és újra eldöntött és legitimált intézkedésekből állt. Veesenmayer is „Vereinbarungen”-ről beszél, ami arra utal, hogy minden deportálási fázisról külön született megegyezés. Götz Aly és Christian Gerlach leszögezi, hogy „azt, hogy már korán létezett volna egy deportálási terv és ez csak azért nem vált ismertté, mert jól titkolták, kizárható.”121 A deportálásokról tehát több fázisban122 született döntés. Érdemes itt a fontosabb stációkat röviden ismertetni. Az első fontos dátum 1944. április 6-a, amikor a BM kiadta az ország zsidóktól történő „megtisztításáról” szóló, már említett 6163/1944 számú rendeletet, ami azonban csak annyit jelentett, hogy most fog elkezdődni azoknak a politikai ígéreteknek és követeléseknek a beváltása, amelyeket Magyarországon a kormánypárt már évek óta hirdetett. A következő fontos dátum 12-e, amikor Munkácson a kárpátaljai zsidók gettósítását kezdték el kidolgozni, illetve aznap este amikor a HM és a BM képviselői együtt vacsoráztak Eichmannal és Winkelmannal és feltehetően a deportálás részleteiről is egyeztettek. Majd 13-a, amikor Sztójay ígéretet tett 50 majd 100 ezer kényszermunkás kiszállítására. Április 17-én Horthy (aki korábban a zsidóügyek jóváhagyásáról előzetesen lemondott) mégis fontosnak tartotta, hogy Endrét kihallgatáson fogadja és jóváhagyja a deportálást és aznap ehhez Csatay honvédelmi miniszter is hozzájárult (feltehetően legkésőbb itt dőlt el a munkaszolgálatosok kivétele a deportálási kontingensből). Április 22-én reggel az RSHA is hozzájárult az első 50 ezer fős kontingens deportálásához, estig viszont Endre és Eichmann illetve Veesenmayer úgy döntöttek, hogy a munkaszolgálatosok 50 ezres csoportja helyett Kárpátalja teljes zsidóságát és ha lehet, más gettók lakóit is deportálják. A távirat végén az a mondat szerepel, hogy a „zsidóakció teljes és totális” - tehát ekkorra állt csak össze a teljes deportálási terv végrehajtásának csomagja. Sokan az úgynevezett vasúti konferenciákhoz kötik valamilyen „mesterterv” megszületését. Ennek ellentmond, hogy a német-magyar vasúti konferenciák eredetileg csak a területi visszacsatolások zsidóságának deportálását tárgyalták. A deportálandók számát 325 ezerre becsülték. Az első vasúti konferenciára május 4-5 között került sor Bécsben, ahol az úgynevezett „vasúti konferencián” Eichmann stábja és a magyar összekötőjük, Lulay Leó csendőr százados valamint a szlovák, a magyar és a birodalmi vasutak képviselői véglegesítették az intézkedéseket. Itt határozták el azt is, hogy egy helyett napi négy, egyenként 45 vagonból álló szerelvényt küldenek Auschwitzba. Ki kell azonban emelni, hogy még ezen a konferencián is „csak” 300 000 zsidó deportálásáról volt szó, ami arra utal, hogy csak a kárpátaljai és észak-erdélyi zsidóság depor-121 Aly-Gerlach: Das letzte Kapitel i. m., 263., 266. 122 Karsai véleményem szerint pontatlanul rekonstruálja ezt a kérdést, amikor a Kádár-Vági szerzőpárost azért marasztalja el, mert azok szerinte április 22-éhez, pontosabban Eichmann és Endre szentkúti találkozójához (amelyen Jaross, Baky, Winckelmann és Geschke is részt vett) kötik a „végső megállapodást”. Ennél ugyanis a szerzőpáros némileg differenciáltabban tárgyalja a deportálási döntéshozatal folyamatát, bár az igaz, hogy a fő döntés meghozatalát erre a napra teszik. Az azonban igaz, hogy még senki sem végezte el annak részletes vizsgálatát, hogy 1944. április 22. után az egyes BM értekezleteken illetve más fórumokon pontosan milyen döntések is születtek. Ez még későbbi kutatások feladata.
