Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
VOLT-E KRÓNIKÁSA II. ANDRÁSNAK? 329 sőbbi II. Andrásnak kedvez. A részletet elemző Körmendi Tamás szerint hipotézisként fogalmazható meg, hogy a külhoni krónika szerzője az eseményekről valami módon a magyar gestaszerkesztmény 1213 utáni redakciója alapján nyert tájékoztatást: aligha hihetjük, hogy a verses história összeállítója a csaknem hetven évvel korábbi történésekről szóbeli informátor közléséből kapott volna képet.129 A gestaszerkesztés 1235 (1240) körüli változata — ugyancsak Körmendi megjegyzése szerint — tartalmazhatott már valamiféle híradást a Gertrúd-merényletről is: ez az elbeszélés aligha lehetett azonban azonos a krónikakompozíció ránk hagyományozódott szövegében olvasható, a királynét immáron — meglepő módon talán éppen az Osztrák Ritmusos Krónika hatására — kerítőnőként lefestő históriával.130 A külhoni források során végigtekintve is akadnak tehát halovány — be kell azonban valljuk, minden bizonnyal másképpen is interpretálható —jelek, amelyek egy, a 13. század első harmadában keletkezett szerkesztés irányába mutathatnak. Mit mondhatunk mármost, a szakirodalomban tárgyalt „bizonyítékok” részletes ismertetése után, arról a II. András-kori gestaátdolgozásról, amelynek körvonalait kimutatni kívántuk? Bár a dolgozat ezen egységében felvonultatott érveknek — az argumentumokat egyenként téve mérlegre — talán kevés meggyőző erőt tulajdoníthatunk, úgy vélem, a sok esetben halovány utalások együttesen mégiscsak alkalmasak lehetnek azon hipotézis fenntartására, miszerint II. András uralkodása alatt — a Gizella-portré tanúbizonyságát elfogadva 1213 után — készülhetett Magyarországon egy, a korábbi gestát újraíró krónikásmű. *** írásomban azokat a bizonytalanságokat jártam körbe, amelyeket Kristó Gyulának a 13. század eleji gestaszerkesztéssel — avagy -szerkesztésekkel — kapcsolatos teóriáival kapcsolatban megfogalmazhatunk.131 Míg a 12. század utolsó vagy a 129 Körmendi T.\ Az Imre, III. László és II. András i. m. 61-62. 130 Körmendi T: Az Imre, III. László és II. András i. m. 43-45.; Uő.: A Gertrud királyné elleni merénylet i. m. 200-202. Vö. még Uő.: A Gertrúd királyné elleni merénylet a külhoni elbeszélő forrásokban. Történelmi Szemle 51. (2009: 2.) 155-193.: 177-181. 131 Szándékosan nem foglalkoztam dolgozatomban egyetlen kérdéskörrel, a krónika stílusvizsgálatának problematikájával: ez az a terület, amely alkalmasint hozhat még új eredményeket a krónikakompozíció szerkesztési fázisainak elkülönítésében. Bár a kérdésben elmélyedni nem kívánok, érdemes talán röviden felvázolnom a kutatás jelenlegi állását. Két szélső álláspontot ismertetnék csupán: Horváth János és Kristó Gyula teóriáit. Horváth 1954-ben úgy látta, hogy a krónikakompozíció szövegében — a textus tartalmi és stilisztikai vizsgálata alapján — elválaszthatjuk egymástól az I. András-kori ősgestát, a Kálmán idejében összeállított Gesta Ladislai regist és a III. István-kori Névtelennek a 141. caputtól a 167. fejezetig terjedő, egységes fogalmazatnak tekinthető alkotását. Mindezeket a vezérek névsorával, a jövevény nemzetségek bemutatásával, a kalandozások történetével — de talán az úgynevezett annalisztikus feljegyzésekkel is — az V István-kori gestaíró egészíthette ki. Ez utóbbi szerző, akinek személyét Györfíy Ákos mesterrel azonosította (Györffy Gy.: Krónikáink i. m. 152-180.) - kis mértékben interpolálhatta a korábban készült copaíokat. Bár egy-egy momentum 14. századi szerkesztés nyomát is magán viselheti, Horváth szerint — stílus tekintetében — az említett rétegek jól elkülöníthetőek egymástól: a későbbi krónikások a korábbi szövegekhez csekély mértékben nyúltak mindössze hozzá (Horváth J. : Árpádkori latinnyelvű i. m. 270-349.). Lássuk, miben tér el mindettől Kristó Gyula koncepciója! Korábban felvázoltam már, hogy a szegedi történész jóval több krónikaátdolgozással számolt, mint a kutatás általában véve.
