Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
330 CSÁKÓ JUDIT 13. század első évtizedében lejegyzett krónikára, az ún. keresztény magyarok gestájára vonatkozó feltevés véleményem szerint igencsak ingatag talajon áll, addig, úgy vélem, szólhatnak megfontolások azon redakció léte mellett, amelyet a szegedi professzor a Gertrúd-merénylet utáni időszak termékének tekintett, és 1235 vagy 1240 környékére datált. Hogyan látom mármost, a problémakör részletes áttekintése után, azokat a gestaszerkesztéseket, amelyeket a kutatásban oly sok bizonytalanság övez? Véleményem szerint logikus lenne úgy vélekednünk, hogy III. Béla idejében, valamint II. András korában (pontosabban 1213 és 1232/1235 között) készülhetett egy-egy krónikaszerkesztés. A III. Béla-kori redakcióra utaló jeleket dolgozatomban részletesebben nem vizsgáltam meg: kérdéses, hogy Mügein textusának egy újabb elemzése segíthet-e vajon annak eldöntésében, hogy mely évtizedben — III. István regnálása alatt vagy valamivel később — alkothatott az 1160-as évekről információkkal bíró, ám a később trónra lépő Bélát már királynak tituláló történetíró. Elégedjünk meg ehelyütt mindössze annak leszögezésével, hogy az 1172-ben trónra lépő III. Béla uralma konszolidációt hozott: a stabilitás a történeti irodalom kibontakozásának is inkább kedvezhetett, mint a megelőző évtized politikai küzdelmei. Ami mármost a II. András korára helyezett redakciót illeti, a fentiekben elmondottak — igaz, mindössze azt vizsgáltam meg, milyen súllyal is bírnak a szakirodalomban korábban napvilágot látott argumentumok — haloványan körvonalazzák mindössze azt a redakciót, amely 1213 és 1235 (1232) között jöhetett létre. A legerősebb érv a szerkesztés léte mellett kétségkívül Gizella királyné krónikabeli portréja: meg kell jegyeznem, hogy Szent István gonosz feleségé-Mindebből számunkra annyi fontos most csupán, hogy a 997 és 1167 közötti eseményeket elbeszélő egység több — legalább négy — szerkesztési fázisban keletkezett ugyan, ám szókincsét és stílusát tekintve mégiscsak homogén, mivel textusát ma olvasható formájában egyetlen 13. századi krónikás — a keresztény magyarok gestájának szerzője — alakította ki (Kristó Gy.: A történeti irodalom i. m.). Kérdéses, vajon a krónikakompozíció szövegének részletekbe menő vizsgálata miféle szerkesztések körvonalait mutatná ki a Szent István uralkodásától a III. István regnálásáig terjedő egységében - már ha a többszöri átdolgozások és a feltételezhető interpolációk nem nehezítenék meg túlzottan, hogy a nyelvi elemzés a krónikakutatás számára is használható eredményre vezessen. (Különösen nehéznek tartom a feladat elvégzését, amennyiben Kristó feltevésének megfelelően valóban számolnunk kell egységes kései átszerkesztéssel.) Ilyen analízis hiányában egyetlen megjegyzést tartok még szükségesnek megtenni: amennyiben valóban működött egy, a gesta megfelelő caputjait átdolgozó krónikás, akkor el kellene döntenünk — mivel a keresztény magyarok gestájának kristói tézisét fentebb problémásnak láttam —, hogy mikor is kerülhetett sor egy ilyen átírásra (vagyis mikor készülhetett a 996 és 1167 közötti időszak történetének többé-kevésbé homogén szövege). Vajon születhetett ez az egységes mű III. István (vagy III. Béla) korában? Esetleg a hipotetikus II. András-kori krónikaíróval hozható a vállalkozás összefüggésbe? Netalán lehet az átdolgozás valamivel későbbi is? (Kristó Ákos mester és az 1240 körüli interpoláció közé is beiktatott még egy redakciót: ez a jövevény nemzetségeket illesztette volna be a krónikatörzsbe.) Kérdéses, a nyelvi elemzés mennyiben válaszolhatja meg a kérdést - már csupán azért is, mert olyan textust elemezhetünk csupán, amely éppen a feltételezett redakciók korszakáról nem ad információt. A feljegyzések, mint az a krónikakutatásban jól ismert, az 1160-as évek történéseitől válnak évkönyvszerűekké: nem zárhatjuk természetesen ki, hogy létezett részletesebb szövegezés ezen időszakok vonatkozásában — a magam részéről valószínűnek tartom, hogy ez így volt —, ezek a passzusok azonban nem maradtak fenn. Már csupán ezen tény miatt is lesz mindig puszta hipotézis bármilyen, a 13. század utolsó harmada előtt készült gestaszerkesztésre vonatkozó elmélet.
