Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
320 CSÁKÓ JUDIT Ryszard Grzesik legvalószínűbben az 1220-30-as évek fordulójára, de mindenképpen az 1266 előtti időre látta helyezhetőnek.73 Míg Kristó a királyné alakjának befeketítését szóbeli hagyományból eredeztette,74 addig Körmendi Tamás amellett érvelt, hogy a Pétert Gizella fivéreként feltüntető és a szent király hitvesének gonosztetteiről szóló elbeszélés túlságosan komplex ahhoz, hogy mögötte vajmi főurak környezetében keringő szóbeszédet feltételezzünk: a történetíró tudatos fogásáról, a Szent István uralkodásának végéről szóló fejezetek átdolgozásáról lehet szó.75 Ezt elfogadva úgy kell tekintenünk, hogy mind a troisfontaines-i szerzetes, mind pedig a Magyar-lengyel Krónika már meglévő írott tradícióról árulkodhatnak. Az elmondottak alapján egy valamivel 1213 után, II. András uralkodásának második felében készült krónikaátdolgozás látszik tehát a leginkább valószínűsíthetőnek. Kristó a Gizella-történetet egyébként nem annyira II. András, mint inkább Béla herceg környezetéhez kapcsolta - talán emiatt is látta később úgy a szegedi középkorász, hogy a szerinte kezdetben a szóbeliségben keringő történetet esetleg már IV Béla uralkodásának elején foglalhatták írásba.76 Kérdéses azonban, hogy annak a Bélának a környezetében, akinek Gertrúd az édesanyja volt, valóban inkább jegyeztek volna le egy effajta históriát, mint II. András udvarában. 1.2. A kutatás több ízben is megkísérelte, hogy az egyes caputok szóhasználatából vonjon le következtetéseket arra nézve, hogy mikor születhetett (avagy miféle átdolgozásokon mehetett keresztül) a krónikakompozíció egy-egy fejezete. Kristó maga is számos olyan példát idézett mind a gestaszerkesztmény textusából, mind pedig Anonymus elbeszéléséből, amely 13. századi író tollára vall. Most egyetlen példát ragadnék csupán ki: a baro terminus jelentkezését. A ránk maradt magyarországi írott forrásban első ízben 1203-ban előtűnő — ekkor még idegenek jelölésére szolgáló —, 1217-től a hazai nemesek vonatkozásában is mind gyakrabban alkalmazott baro kifejezés előfordulását Szovák Kornél is beemelte a 139. caput II. András-kori lejegyzésével kapcsolatos teóriájába.77 Kristó a Kálmán és Almos konfliktusáról beszámoló 144. krónikafejezethez,78 79 illetve a II. István ruténföldi hadjáratáról tudósító, a baro, valamint a de genere terminusokat is tartalmazó 155. caputhozTM — mindkét részletben a főemberek akarata szegül szembe az uralkodóéval — a következő megjegyzést 73 Ryszard Grzesik: Kronika w^giersko-polska. Z dziejów polsko-w^gierskich kontaktów kulturalnich w sredniowieczu - The Hungarian-Polish Chronicle. Studies of the Polish-Hungarian culture relationship in the Middle Ages. Poznan 1999. (Poznariskie Towarzystwo Przyjaciól. Nauk Wydzial Historii i Nauk Spolecznych. Prace Komisji Historycznej 56.) 208-212. 74 Kristó Gy.: Egy 1235 körüli Gesta Ungarorum i. m. 236-237.; Uő.: Szent István és családja i. m. 224.; Uő.: Magyar historiográfia i. m. 57., 66. 75 Körmendi Tamás: A Gertrúd királyné elleni merénylet a magyar gestaszerkesztményben. In: Auxilium historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. US. - Thoroczkay Gábor. Bp. 2009. 195-205.: 201. 76 Kristó Gy.: Egy 1235 körüli Gesta Ungarorum i. m. 237., Uő.: Magyar historiográfia i. m. 66. 77 Szovák K: Szent László alakja i. m. 135. 78 Krónikakompozíció 422-423. 79 Krónikakompozíció 437-439.
