Századok – 2015
2015 / 1. szám - A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLATÁBÓL - Ungváry Krisztián: Mesterterv? A deportálások döntési mechanizmusa
MESTERTERV? A DEPORTÁLÁSOK DÖNTÉSI MECHANIZMUSA 25 kapcsolni a hadviselésbe („für unsere Kriegszwecke nutzbringende Tätigkeit”)113 - ez a kijelentés sem arra utal, hogy az ezzel kapcsolatos tervek már készen lettek volna. Auschwitzban a központi építésvezetőség még március 29-én azt a parancsot kapta, hogy a tábor további bővítését csak a legszükségesebbre korlátozzák. Április első felében minden építést leállítottak. A tábor felkészítése csak 1944. május 8-tól kezdődött el! Másnap Himmler munkatársai előtt már 200.000 magyar zsidó kényszermunkásról beszélt, Hitlerrel együtt pedig 10.000 katonát követelt a Wehrmacht parancsnokságától őrzési feladatok ellátására.114 Esetenként a németek saját hatáskörben elindítottak deportáló vonatokat, elsősorban Kárpátaljáról, de máshonnan is, pl. Barcsról, ahonnan 900 zsidót vittek el úgy, hogy erről a magyar felet nem is tájékoztatták. Az utólagos visszakérdezésre az illetékes csendőrtiszt azt a választ kapta, hogy az SD-parancsnok szerint neki joga van 2000 főig deportálni. Azt azonban érdekes módon már nem állította, hogy a kérdés teljes rendezése az SD feladata volna. Minden jel arra utal, hogy ezekkel a magánakciókkal az SD is tesztelni kívánta a magyar közigazgatás együttműködési készségét.115 6. A deportálások magyar döntéshozói Sok adat arra utal, hogy a deportálási ötletek különböző személyektől indultak ki és egymásra radikalizálóan hatottak.116 Ebben a német hatóságoknak annyi szerepük volt, hogy az ország megszállása után lehetővé tették az ezzel kapcsolatos ötletek végrehajtását illetve megszüntették azokat a fékeket és ellensúlyokat, amelyek korábban ezzel kapcsolatban fennálltak. Elöljáróban szükséges leszögezni, hogy a teljes magyar zsidóság kitelepítésének szükségességét már 1939-ben megfogalmazta a magyar országgyűlés. Az 1939. évi II. törvénycikk preambuluma ezt nyíltan kimondta és ettől kezdve a legkülönbözőbb politikusok foglalkoztak a kitelepítés kérdésével. Ebben a kormánypárt prominensei is részt vettek és csupán Kállay Miklós halogató politikája tudta szőnyeg alá söpörni ezeket a javaslatokat. Ezzel kapcsolatos elképzelések mindenesetre magyar részről már 1944 előtt is léteztek.117 Akik pedig a német megszállás után hatalomra kerültek, szinte kivétel nélkül e deportálási ötletek szorgalmazói voltak. Ez azt is jelenti, hogy általános deportálási terv és deportálási szándék a Sztójay-kormány megalakulásával már úgy létezett, mint kormányprogram. 113 Elke Fröhlich (szerk.) Die Tagebücher von Joseph Goebbels. II. rész, 12. kötet, 137. 114 Aly-Gerlach: Das letzte Kapitel i. m., 256. 115 Endre-Baky-Jaross per. Hajnácskőy László vallomása, 1945. december 31, 380. 116 Ezzel kapcsolatban Kádár Gábor és Vági Zoltán azt a részemről is elfogadott teóriát fejtették ki legutóbbi könyvükben, hogy elsősorban Endre László és Adolf Eichmann voltak a deportálás legfontosabb felelősei, de ezen belül is Endre radikalizálta leginkább az eseményeket. Lásd uők: A végső döntés i. m., 155-204. 117 Részletekre lásd Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon 1919-1944, 184-409 és 493-509.
