Századok – 2015

2015 / 1. szám - A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLATÁBÓL - Ungváry Krisztián: Mesterterv? A deportálások döntési mechanizmusa

24 UNGVARY KRISZTIÁN gyár rendőrség ezt megtagadta.107 Dannecker ha akarta volna, elvileg megszer­vezhette volna az agyonlövést saját hatáskörben, de érdekes módon nem tette, nyilván azért, mert ezzel sem kívánta megsérteni a magyar szuverenitást. Dannecker később Nagyváradra települt, ahol 1944. május 1-május 9. között átvette az ottani gettó felett a hatalmat.108 A magyar hatóságok azonban itt is el tudták érni, hogy Danneckert ezt követően háttérbe szorítsák és a gettóval kapcsolatos intézkedések ettől fogva az ő kezükbe kerültek. Itt említendő meg, hogy Nagyváradról nem deportáltak mindenkit. Néhány tucatnyi embert, aki keresztény segítőknek köszönhetően egy kórházban flekktífuszt szimulált, a deportálásból kivettek, holott sok érv szólt volna amellett, hogy őket is elvigyék - hiszen másutt a mozgásképteleneket is a vagonokba dobálták. Mindez ismét a magyar hatóságok döntésének eredménye volt.109 Ezzel szemben Alsógöd köz­ségben a helyi közigazgatás felsőbb parancs nélkül már április 20-án elrendelte a felnőtt zsidó férfiak összegyűjtését. A községházára beidézett férfiakat egy szál ruhájukban, azaz az elvileg előírt minimális csomagok és élelmiszer nélkül deportálták a sárvári internálótáborba, majd onnan május 21-én Auschwitz­ba.110 Mindez egyáltalán nem volt szükségszerű, mivel Alsógöd az utolsó depor­­tálási zónába tartozott. Más példák is a magyar fél szerepének jelentőségét támasztják alá. Az SD kassai kirendeltsége 1944. április 1-én kérte az összes kárpátaljai zsidó három napon belüli koncentrálását három városba. Formálisan arra hivatkozhattak, hogy Kárpátalja hadműveleti területnek lett nyilvánítva és a szovjet csapatok ekkor már a Kárpátok északi oldalán harcoltak. A BM április 2-án csakugyan kiadott egy ilyen rendeletet, de a katonai vezetés ezt megakadályozta, mondván az intézkedés zavarja a térségben a csapatok szállítását.111 Magyarán: prakti­kus indokokra hivatkozva minden további nélkül ellent lehetett mondani a né­met biztonsági rendőrségnek. Német részről még április folyamán sem volt egyértelmű, hogy a magyar zsidóknak mi legyen a sorsa. Ribbentrop 1944. április 5-e előtt még olyan ötle­tet említett Hitlernek, hogy a magyar zsidókat Rooseweltnek és Churchillnek kellene „ajándékozni” hogy ezzel is feszültségeket keltsenek a szövetségesek között illetve a közel-keleten.112 Április 6-án Hitler 100.000 zsidó kényszermunkást kért és Veesenmayer ápri­lis 13-án megszerezte ehhez Sztójay illetve Horthy jóváhagyását. Hitler április 17-én Goebbelsnek ismét megemlítette, hogy a 700.000 magyar zsidót jobban be kellene 107 MNL OL , Mikrofilmek, I-sorozat, 13-as tekercs, az ungvári polgármesteri hivatal átirata 1944. április 18. Az ügy hátterét ismerteti Kádár Gábor-Vági Zoltán-. A végső döntés i. m., 197- 198. 108 Alexander Leitner: Die Tragödie der Juden in Nagyvárad. Yad Vashem archívum, JM 2686, idézi Aly-Gerlach: Das letzte Kapitel i. m., 138. 109 Lövy Dániel: Zsolt Béla és a flekktífuszos betegek rendhagyó megmenekülése a nagyváradi gettóban. Múlt és Jövő: http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_ id/1439/ (letöltés ideje 2014. július 2) 110 R. Braham: A népirtás i. m., 491. 111 Karsai László: Zsidósors Kárpátalján 1944-ben. Múlt és Jövő, 1991/3, 60-66. 112 A dokumentumot idézi Randolph L. Braham (szerk.): The Destruction of Hungarian Jewry. A Documentary Account. New York 1963, 334.

Next

/
Thumbnails
Contents