Századok – 2015
2015 / 1. szám - A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLATÁBÓL - Ungváry Krisztián: Mesterterv? A deportálások döntési mechanizmusa
24 UNGVARY KRISZTIÁN gyár rendőrség ezt megtagadta.107 Dannecker ha akarta volna, elvileg megszervezhette volna az agyonlövést saját hatáskörben, de érdekes módon nem tette, nyilván azért, mert ezzel sem kívánta megsérteni a magyar szuverenitást. Dannecker később Nagyváradra települt, ahol 1944. május 1-május 9. között átvette az ottani gettó felett a hatalmat.108 A magyar hatóságok azonban itt is el tudták érni, hogy Danneckert ezt követően háttérbe szorítsák és a gettóval kapcsolatos intézkedések ettől fogva az ő kezükbe kerültek. Itt említendő meg, hogy Nagyváradról nem deportáltak mindenkit. Néhány tucatnyi embert, aki keresztény segítőknek köszönhetően egy kórházban flekktífuszt szimulált, a deportálásból kivettek, holott sok érv szólt volna amellett, hogy őket is elvigyék - hiszen másutt a mozgásképteleneket is a vagonokba dobálták. Mindez ismét a magyar hatóságok döntésének eredménye volt.109 Ezzel szemben Alsógöd községben a helyi közigazgatás felsőbb parancs nélkül már április 20-án elrendelte a felnőtt zsidó férfiak összegyűjtését. A községházára beidézett férfiakat egy szál ruhájukban, azaz az elvileg előírt minimális csomagok és élelmiszer nélkül deportálták a sárvári internálótáborba, majd onnan május 21-én Auschwitzba.110 Mindez egyáltalán nem volt szükségszerű, mivel Alsógöd az utolsó deportálási zónába tartozott. Más példák is a magyar fél szerepének jelentőségét támasztják alá. Az SD kassai kirendeltsége 1944. április 1-én kérte az összes kárpátaljai zsidó három napon belüli koncentrálását három városba. Formálisan arra hivatkozhattak, hogy Kárpátalja hadműveleti területnek lett nyilvánítva és a szovjet csapatok ekkor már a Kárpátok északi oldalán harcoltak. A BM április 2-án csakugyan kiadott egy ilyen rendeletet, de a katonai vezetés ezt megakadályozta, mondván az intézkedés zavarja a térségben a csapatok szállítását.111 Magyarán: praktikus indokokra hivatkozva minden további nélkül ellent lehetett mondani a német biztonsági rendőrségnek. Német részről még április folyamán sem volt egyértelmű, hogy a magyar zsidóknak mi legyen a sorsa. Ribbentrop 1944. április 5-e előtt még olyan ötletet említett Hitlernek, hogy a magyar zsidókat Rooseweltnek és Churchillnek kellene „ajándékozni” hogy ezzel is feszültségeket keltsenek a szövetségesek között illetve a közel-keleten.112 Április 6-án Hitler 100.000 zsidó kényszermunkást kért és Veesenmayer április 13-án megszerezte ehhez Sztójay illetve Horthy jóváhagyását. Hitler április 17-én Goebbelsnek ismét megemlítette, hogy a 700.000 magyar zsidót jobban be kellene 107 MNL OL , Mikrofilmek, I-sorozat, 13-as tekercs, az ungvári polgármesteri hivatal átirata 1944. április 18. Az ügy hátterét ismerteti Kádár Gábor-Vági Zoltán-. A végső döntés i. m., 197- 198. 108 Alexander Leitner: Die Tragödie der Juden in Nagyvárad. Yad Vashem archívum, JM 2686, idézi Aly-Gerlach: Das letzte Kapitel i. m., 138. 109 Lövy Dániel: Zsolt Béla és a flekktífuszos betegek rendhagyó megmenekülése a nagyváradi gettóban. Múlt és Jövő: http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_ id/1439/ (letöltés ideje 2014. július 2) 110 R. Braham: A népirtás i. m., 491. 111 Karsai László: Zsidósors Kárpátalján 1944-ben. Múlt és Jövő, 1991/3, 60-66. 112 A dokumentumot idézi Randolph L. Braham (szerk.): The Destruction of Hungarian Jewry. A Documentary Account. New York 1963, 334.
