Századok – 2015

2015 / 1. szám - A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLATÁBÓL - Ungváry Krisztián: Mesterterv? A deportálások döntési mechanizmusa

MESTERTERV? A DEPORTÁLÁSOK DÖNTÉSI MECHANIZMUSA 23 Krumey vagy Dannecker. „Nem tűnik életszerűnek, hogy maga a deportálások „mestere” és ennyi válogatott szakértő pusztán néhány tízezer zsidó munka­szolgálatosért utazott volna Budapestre. 50 000 munkaszolgálatos zsidó Né­metországba szállításának megszervezése egy Wislicenynek, egy Danneckernek néhány napos „munka” lett volna.”103 Gideon Hausner, az Eichmann-per fővád­lója szerint Heinrich Himmler rendelte el, hogy „Magyarországra magát a mes­tert küldjék”.104Eichmann Argentínában adott interjújában azt állíotta, Himm­­lertől kapta a parancsot, hogy „fésülje át az országot kelet-nyugati irányban, deportáljon minden zsidót Auschwitzba, de a lehető leggyorsabban”.105 - ennek az interjúnak azonban az a szépséghibája, hogy a magát teljes biztonságban érző Eichmann bizonyíthatóan több ponton is eltúlozta saját jelentőségét és már-már kérkedett fontosságával. A beképzelt Eichmannak hitelt adó Hausner és Karsai egyaránt tévedés áldozatai. A náci hierarchiában Eichmann és beosztottai gyilkolási kérdések­ben nem számítottak „mesternek”. Maga Eichmann 1944-ig egyetlen akciót sem vezetett a helyszínen. Az eutanáziaprogram lebonyolítói, vagy akármelyik SS- és rendőri vezető (volt több tucat), a négy Einsatzgruppe illetve nyolc Einsatzkommando vezetője illetve több rendőrzászlóalj parancsnoka106 sokkal inkább pályázhatott volna a „mester” címre, mint Eichmann és beosztottai, akik ráadásul saját maguk „csupán” deportálásokat szerveztek, de tömeggyil­kosságok végrehajtását soha. Előbbiek viszont egyaránt szervezték az áldoza­tok összegyűjtését, gettósítását, kifosztását és legyilkolását is. Karsai abban is téved, hogy 50.000 személy deportálását olyan csekély feladatnak minősíti, ami nem is érte volna el Eichmann beosztottainak ingerküszöbét. Ehhez képest Franciaországból négy év (!) alatt Eichmann beosztottai kb. 80.000 zsidót de­portáltak, Belgiumból pedig 30.000 főt. Görögországból 60.000 főt, Olaszor­szágból 12.000 főt szállítottak el Eichmann beosztottai - egyik esetben sem csak néhány nap alatt, mint ahogyan azt Karsai sugallja. Theodor Dannecker hosszú hónapokat töltött el azzal, hogy a Bulgária által megszállt görög terüle­tek kb. 11.000 zsidó lakosát deportáltatni tudja. A különböző mozgásterekre példa az is, hogy amikor Theodor Dannecker Munkácson 1944. április 17-én utasítást adott 100 zsidó agyonlövésére, a ma-103 Karsai L.\ A holokauszt utolsó fejezete, i. m. 104 Hausner, Gideon: ítélet Jeruzsálemben. Az Eichmann-per története. Ford. Balabán Péter., Bp., 1984, 198. 105 Yaacov Lozowick:, Hitler’s Bureaucrats. The Nazi Security Police and the Banality of Evil. London-New York, 242-243. Eichmann argentínai visszaemlékezésében úgy fogalmazott: „Himm­ler nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarország irtózatos alaposságú átfésülését akarja, mielőtt a zsidók rádöbbennének terveinkre, és partizán ellenállást szervezhetnének.” Idézi: Vági Zoltán'. Endre László: Fajvédelem és bürokratikus antiszemitizmus a közigazgatási gyakorlatban 1919-1944. In: Randolp L. Braham: Tanulmányok a holokausztról 2. Budapest 2002, 148. 106 Stefan Klemp: „Nicht ermittelt”. Polizeibataillone und die deutsche Nachkriegsjustiz. Es­sen 2011 a rendőrzászlóaljak által meggyilkolt zsidó áldozatok minimális számát 635.441 főben adja meg. A valós számok ennek akár kétszeresét is jelenthetik. A 3. rendőrzászlóalj bizonyítottan 100.000, a 9. rendőrzászlóalj 97.000, a 101. rendőrzászlóalj 38.000, a 320. rendőrzászlóalj 45.800 személyt gyilkolt meg.

Next

/
Thumbnails
Contents