Századok – 2015

2015 / 2. szám - Bácsatyai Dániel: Az egresi ciszterci monostor korai történetének kérdései

AZ EGRESI CISZTERCI MONOSTOR KORAI TÖRTÉNETÉNEK KÉRDÉSEI 277 kodhattak. Az utóbbi lehetőség mellett szólhat, hogy Jolánta kerülővel, nem közvetlenül Franciaországból érkezett Magyarországra. Csak Jolánta gyermekkori játszópajtásáról és kislányának későbbi dajká­járól, Ahalyzról tudjuk bizonyosan, hogy Konstantinápolyból került úrnőjével Magyarországra.82 Ugyanezt feltételezik Csák nembeli Miklós francia szárma­zású feleségéről is.83 Talán már ekkor Jolánta mellett volt rokona, Dénes, és Galterius lovag, akik 1235-ben néhai úrnőjük lányával, Jolántával Aragóniába utaztak.84 A troisfontaines-i ciszterci apátság jól értesült történetíró szerzetese, Albericus szerint Jolánta apai ágról származó unokatestvére, egy bizonyos Hugo de Marchia in Hungária is Magyarországon tartózkodott ekkoriban.85 Bertalan veszprémi prépost (majd 1226-tól püspök) és a burgundiai származású Berta­lan pécsi püspök személyében egyháziak is voltak az ifjú királyné magyarorszá­gi környezetében, ám nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a főpapok valóban a Latin Császárságból érkeztek.86 A pécsi püspök személyéhez mindenesetre fe­lettébb ragaszkodhatott a királyné, hiszen Bertalant bízták meg az ifjabb Jolánta és I. Jakab aragóniai király házasságának előkészítésével, amelynek so­rán a főpap ellátogatott a magyar királyné szüleinek auxerre-i, namuri és bur­gundiai birtokaira is.87 Ciszterciek is lehettek Jolánta mellett, akik származhattak a szülei által kitüntetett Pontignyből, de a Latin Császárságból is. 1204 után ugyanis sorra jöttek létre a ciszterci kolostorok Konstantinápolyban, s a görög vidéken. Külö­nösen kedvelte őket Monferrati Bonifác thesszalonikéi király, akit szoros kap­csolatok fűztek a negyedik keresztes hadjárat egyik központi alakjához, Lucelle 82 Fejér CD III/l. 286. 83 Koszta L.: Egy francia származású főpap i. m. 67. — Miklós ispán végrendeletének első, 1228. évi II. András-féle megerősítése a pannonhalmi konvent 1434-ből származó átírásában maradt fenn (DL 88 083, kiadását 1. A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára I—III. Szerk. Dreska Gábor. Győr 2007-2010. II. 2008. 265-267). Az ezzel szóról szóra megegyező végrende­letet 1231-ben II. András újra megerősítette, ám ezen az oklevélen nem szerepel méltóságsor 1. Fejér CD III/2. 227. (=RA I. 153. Nr. 477.) A Zsigmond-kori átírás méltóságsorában szerepel Bulcsú Csanádi püspök, noha hitelt érdemlő források szerint 1228-ban és 1229-ben még a kancellári hivatalt töltötte be győri püspökként, s a Csanádi püspökségben 1229-ben üresedés volt 1. Zsoldos Attila-. Ma­gyarország világi archontológiája 1000-1301. (História Könyvtár. Kronológiák, Adattárak 11.) Histó­­ria-MTA TTI, Bp. 2011. 87. E méltóságsor tehát nem teljesen hiteles, ugyanakkor a szó szerinti egyezés miatt nem látom a hamisítás indítékát. 84 Koszta L.: Egy francia származású főpap i. m. 67. 85 Monumenta Germaniae Historica Scriptores (a továbbiakban MGH SS) tom. XXIII. Szerk. Georg Heinrich Pertz. Hannover 1874. 874. — Albericus szerint a szóban forgó Hugó Courtenay Pé­ter egy ismeretlen nevű lánytestvérének a fia volt. A Marchia in Hungária elnevezés a Szent Ist­­ván-kori déli határispánság egy részére vonatkozhat. Éppen a Magyarországon igen ritka Hugó ne­vet viseli a kévéi ispán 1213-ban 1. Zsoldos A.: Magyarország világi archontológiája i. m. 207. 86 Bár így vélekedett már az egyházmegye egyik első monográfusa, Koller József is 1. Josephus Koller. Historia episcopatus Quinqueecclesiarum I-VII. Posonii-Pesthini 1782-1812. II. 1782. 45. Bertalan esetében joggal gyanakodhatunk, ám a francia főpapok nem szükségszerűen Jolántával ér­keztek az országba, mint azt a liége-i származású Róbert veszprémi püspök (1209-1226), majd esz­tergomi érsek (1226-1239) példája is mutatja, aki már II. András második esküvője előtt magas mél­tóságot viselt Magyarországon. 87 Thallóczy Lajos-. Arpádházi Jolán, Aragon királynője (Egy oklevél-melléklettel). Századok 31. (1897: 7. sz.) 580.

Next

/
Thumbnails
Contents