Századok – 2015
2015 / 2. szám - Bácsatyai Dániel: Az egresi ciszterci monostor korai történetének kérdései
278 BACSATYAI DANIEL ciszterci apátjához, Péterhez.88 III. Ince pápa egy 1205-ben kelt leveléből tudjuk, hogy III. Béla lánya, Iszaakiosz Angelosz császár özvegye és Bonifác király új felesége, Margit a lucelle-i apát lelki iránymutatása mellett tért vissza a latin rítusú keresztények közösségébe.89 Bonifác hívta az első ciszterci közösséget a latin Görögországba: Chortaiton régi kolostorát 1205-ben lakták be Lucelle szerzetesei.90 Második férje halála (1207) után Margit régensként irányította Thesszalonikét, amelyben legfőbb támasza Flandriái Henrik császár volt. Nem kizárt, hogy II. András testvére, a thesszalonikéi királyné részt vett Jolánta esküvőjének előkészítésében.91 Margit és utódai ciszterci kapcsolatai akkor sem halványultak el, amikor a királyné Thesszaloniké bukása idején visszaköltözött Magyarországra: saját, illetve első férjétől származó fia, Kálóján birtokán alapította Béla királyfi a bélakúti (péterváradi) ciszterci kolostort 1234-ben.92 A források szűkössége miatt csak töredékesen láthatjuk azt a kétségtelenül létező kapcsolati hálózatot, amely Jolánta és magyarországi környezete, valamint a ciszterciek — különösen Egres — között fennállt. E kapcsolati háló leghatározottabban körvonalazható alakja Csák nembeli Miklós, Ugrin esztergomi érsek (1204. április 24. előtt-augusztus 20. előtt) öccse, akinek második felesége francia származású volt. A királyné két fennmaradt oklevele közül az egyik Miklósnak szól: 1226-ban Jolánta az őt híven szolgáló comes nek adományozta Vinér falut.93 Aragóniába költözése előtt a Jolánta királyné szolgálatában álló Galterus lovag éppen Miklós ispánnak adta el Torda nevű praediumát.94 Számos végakarata közül az utolsó, 1239. évi — két változatban is fennmaradt — dokumentum az egresi monostor — a ciszterciek számára egyébként tilos — hiteleshelyi tevékenységének magányos tanúja.95 Ezekben a nem sokkal korábban elhunyt ispán megnevezése már comes de Guedech, amely az Egreshez közeli Gödöst, Miklós utolsó lakóhelyét jelöli.96 Két egresi szerzetes, Radulphus és Magyarországi Péter is jelen volt annál a megegyezésnél, amely Miklós ispán elsőszülöttje és özvegye között jött létre ugyanebben az évben az Egreshez közel fekvő Csanád megyei Rahonca konventje előtt.97 88 Brown, E. A. fi.: The Cistercians i. m. 86. — Két másik ciszterci elöljáró, Márton, Pairis apátja, és Guy, Vaux-de-Cernay apátja egyaránt fontos szerepet játszottak a negyedik keresztes hadjáratban, s mindketten megpróbálták a kereszteseket lebeszélni Zára elfoglalásáról 1. Uo. 73-74. 89 Uo. 78; Patrologiae cursus completus. Series Latina. Tom. CCXV Paris 1855. 714. 90 Nikiphoros I. Tsongardkis: The Wester Religious Orders in Medieval Greece. (Diss.) University of Leeds, Leeds 2008 64-67. http://etheses.whiterose.ac.Uk/1014/l/uk_bl_ethos_486386.pdf [2014. január. 30.] 91 Hóman B. - Szekfű Gy.: Magyar történet i. m. I. 437. 92 Takács Miklós: A bélakúti/péterváradi ciszterci monostor. Forum, Újvidék 1989. 11. 93 Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és királynék okleveleinek kritikai jegyzéke. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II, Forráskiadványok 45.) Szerk. Szentpétery Imre - Zsoldos Attila. Magyar Országos Levéltár-MTA TTI Bp. 2008. 46. Nr. 48. 94 Árpád-kori új okmánytár. I-XII. Pest 1860-1874. Szerk. Wenzel Gusztáv. VI. 569-570. (=RA I. 170, Nr. 540.) 95 1239: DL 61 140 (Juhász K.: Die Stifte i. m. 218-219) és DL 61 141 (Fejér CD IV/1. 162-163), Solymosi LÉszrevételek i. m. 247. 96 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Akadémiai, Budapest 1963, 857. 97 DL 62 150 (Juhász K.: Die Stifte i. m. 219-220) — Az oklevélről 1. Szovák Kornél - Takács Imre: Ádám rahoncai perjel és a rahoncai konvent oklevele a konvent pecsétjével. In: Paradisum
