Századok – 2015
2015 / 1. szám - A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLATÁBÓL - Ungváry Krisztián: Mesterterv? A deportálások döntési mechanizmusa
22 UNGVÁRY KRISZTIÁN nem a minisztertanáccsal, vagy legalább Sztójayval történő egyeztetés után hozta - de ez még inkább azt az interpretációt támasztja alá, hogy ekkor még senki sem tudta, hogy pontosan hogyan és mikor fejeződik be a zsidók deportálása.98 Sokak szerint Eichmann vezette a magyarországi zsidók gettósítását és deportálását. Karsai László szerint „Eichmann és zsidótlanítási szakértői a megszállás után kinevezett kollaboráns kormány irányítása alatt álló hatóságok fegyelmezett, olykor kifejezetten lelkes munkájával, a lakosság nem jelentéktelen részének örömére, a többség közönye mellett szervezték meg a magyar zsidók megbélyegzését, kifosztását, gettókba, majd gyűjtőtáborokba zárását.”99 Valójában Eichmann önállóan semmiről sem dönthetett. Szűk hatvan fős stábjával csupán arra volt jogosult, hogy a magyar hatóságoknak zsidókkal kapcsolatos kérdésekben tanácsokat adjon. Sem Karsai, sem más kutató nem tudott eddig olyan dokumentumot felmutatni, amely szerint Eichmann bármilyen magyar hatóságok kompetenciáját érintő kérdésben kötelező érvénnyel döntött volna. Csakugyan igaz, hogy ő és beosztottai adott esetben szerveztek is bizonyos dolgokat, így például Nagyváradon, Zomborban és Szegeden, ahol az első lépést a gettók megszervezése felé a helyi hatóságok az oda érkező Einsatzkommando parancsnokok hatására tették meg. Azonban ezekben az esetekben is csak annyi történt, hogy Eichmann illetve beosztottai csupán általános célokat fogalmaztak meg a magyar hatóságoknak. Döntési jogkörük magyar hatóságokkal szemben hivatalosan nem volt. Saját erejükből (de ebben az esetben is főnökeik és magyar kollaboránsaik támogatásával) arra még futotta, hogy naponta néhány száz embert letartóztassanak, vagy arra, hogy a magyarok által összegyűjtött zsidókat néhány kisebb gettóból ill. táborból elhurcolják (Barcs, Sárvár, Budapest-Columbus utca), de arra már nem, hogy akár egy kisváros zsidóságának koncentrálását megszervezzék. Eichmann emigrációjában és perében egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy Endre és a csendőrség nélkül semmit sem tehetett volna.100 Amikor Eichmann 1944. március 28-án először és utoljára összehívta a budapesti zsidó tanácsot, beosztottja Krumey útján közölte, hogy a törvényi rendezés a jövőben is a magyar kormány és nem a német hatóságok dolga lesz101 - ez arra utal, hogy ekkor még nem ismerte az események tervezett forgatókönyvét, ami nem csoda, mert ilyen nem létezett. Veesenmayer és Eichmann későbbi bírósági pereikben azt állították, hogy a megszálláskor még konkrét tervek nem léteztek arról, hogy milyen módon kell majd megállapodni a magyar szervekkel a zsidók deportálásáról.102 Karsai László azzal érvel, hogy a német vezetés néhány tízezer zsidó miatt nem küldte volna olyan kaliberű szakértőit Magyarországra mint Eichmann, 98 MNL OL 179, 6849/1944 Országos Erdészeti Egyesület. 99 Karsai L..: A holokauszt utolsó fejezete i. m. http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-holokauszt-utolsofejezete (letöltés 2014 május 5.) 100 Lásd Kádár-Vági: Hullarablás i. m., 111-112. 101 Aly-Gerlach: Das letzte Kapitel i. m. 137. 102 Aly-Gerlach: Das letzte Kapitel i. m., 250. Veesenmayer személyére lásd még I. P. Matie. Veesenmayer i. m.
