Századok – 2015
2015 / 2. szám - Bácsatyai Dániel: Az egresi ciszterci monostor korai történetének kérdései
274 BACSATYAI DANIEL a kezdetben Pilist előnyben részesítő II. András Jolánta befolyására kedvelte meg az egresi közösséget, amely 1224-től kezdve gazdag királyi adományokban részesült, s 1233-ban — miután Pecorari Jakab bíboros legátus, ciszterci szerzetes, Troisfontaines egykori apátjának jelenlétében elhunyt — ide temették az elhunyt királynét.63 Nem kétséges, hogy életük utolsó évtizedében a királyi pár éppolyan szerepet szánt Egresnek, mint Jolánta szülei Pontignynek. II. András élete utolsó évében IX. Gergely pápa újra megerősítette a király adományát, valamint a közte és az egresiek közötti birtokcserét, amelyet III. Honorius 1223- ban már egyszer jóváhagyott;64 bár András király adományának természetét nem ismerjük, elképzelhető, hogy misealapítványról is volt szó benne mind saját, mind két évvel korábban elhunyt második felesége számára. Jolánta Chátilloni Annához hasonlóan egy fiatal keleti latin államból, ám ezúttal nem Antiókhiából, hanem a Latin Császárságból érkezett. III. Béla feleségével ellentétben Jolánta nem az Outremerben látta meg a napvilágot; II. András második hitvese gyermekségének javát Franciaországban, a Courtenayudvarban töltötte. A fennmaradt kútfők alapján házasságkötéséről korántsem rajzolódik ki egyértelmű kép. A szakirodalom — Wertner Mór nyomán — majdnem egyöntetűen 1215-re helyezi az esküvőt.65 Ezzel szemben Vajay Szabolcs úgy vélekedett, hogy András 1218-ban, keresztes hadjáratából visszafelé, Konstantinápolyban jegyezte el második hitvesét,66 míg Koszta László szerint a házasságra valamivel 1217 előtt kerülhetett sor.67 Vajayt minden bizonnyal az tévesztette meg, hogy Courtenay Péter csak azután indult el, hogy elfoglalja új országa trónját, miután III. Honorius 1217. április 9-én Rómában császárrá koronázta.68 Péter sohasem érkezett meg fővárosába, mivel az epiruszi uralkodó fogságába esett, s ott is halt meg rövid idő múlva. Felesége és háza népe azonban szerencsésen partra szállt Konstantinápolyban 1217-ben. Vajay úgy gondolhatta, hogy Jolánta is édesanyja kíséretében érkezett keletre, s valóban ez lenne a kézenfekvő. Forrásaink azonban mást állítanak. Több mint két hónappal Courtenay Péter és felesége római koronázása előtt, egy 1217. január 30-án kelt levelében, amelynek címzettje a magyar király, III. Honorius pápa már Péter vejének nevezi II. Andrást.69 Két ugyanebből az évből származó oklevélben, a magyar uralkodó azokat az érdemeket méltatja, amelyeket Péter győri püspök és egy 63 Machovich V: A magyar-francia cisztercita kapcsolatok történetéhez i.m. 279. — A kolostor már az előző évtizedben is kereste az előkelő világi hölgyek pártfogását. Ezt igazolja az az eset is, amelynek kivizsgálásával a generális káptalan a cikádori és a zirci apátokat bízta meg 1212-ben: az egresi apát a klauzúra megsértésével a rendházon belül celebrált misét egy előkelő hölgy jelenlétében (in presentia comitissae) 1. Canivez, J.: Statuta i. m. I, 389. 64 Fejér CD VII/1. 250. 65 Wertner Mór: Az Árpádok családi története. Nagybecskerek 1892. 421. 66 Vajay Szabolcs: Dominae Reginae Mihtes. Árpád-házi Jolánta magyarjai Valencia visszavétele idején. In: Mályusz Elemér Emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva - Fügedi Erik - Maksay Ferenc. Akadémiai, Bp. 1984. 400. 67 Koszta László: Egy francia származású főpap Magyarországon. Bertalan pécsi püspök (1219-1251). Aetas 9. (1994: 1. sz.) 67. 68 Regesta Pontificum I—II. Szerk. August Potthast. Berlin 1874-1875. I. 1874. 485. 69 Fejér CD III/l. 187. (=Regesta Pontificum i. m. I. 1874. 479. Nr. 5440.)
