Századok – 2015
2015 / 2. szám - Bácsatyai Dániel: Az egresi ciszterci monostor korai történetének kérdései
268 BÁCSATYAI DÁNIEL Az alapítás körülményei Nincs okunk tehát kételkedni abban, hogy a kolostor valóban 1179-ben jött létre. Kétségtelen az is, hogy III. Béla alapítása a franciaországi ciszterciek és az Árpád-ház bő fél évszázados együttműködésének nyitányát jelenti. Kérdéses azonban, hogy miért éppen Pontignyből jöttek az első Franciaföldről Magyarországra származott ciszterciek. Hervay Ferenc Levente III. Béla Chátilloni Annával kötött házasságával hozta összefüggésbe Egres kezdeteit.34 Anna ugyanis annak a Chátilloni Rajnáidnak a leánya volt, aki 1147-ben talán éppen Pontigny közeléből érkezett a Szentföldre, hogy ott alacsonyabb származása ellenére Konstancia antiókhiai fejedelemasszonnyal kötött házassága révén a Bizánc hűbérében álló keresztes állam uralkodója legyen.35 Hervay elmélete azonban több kérdést is felvet. Ragyogó pályája dacára Rajnáid származásával kapcsolatban csupán két adat áll rendelkezésünkre: az eredetére utaló név mellett {de Castellione) annyit tudunk még róla, hogy testvére a Loire jobb partján fekvő gieni váruradalom birtokosa volt. Az utóbbi hír sz. j. A művészettörténész e megállapítást Fuxhoffer Damján Monasterologiájának egy hivatkozásából vezeti le: „Praelaudatus E Edmundus Martene in historia Cisterciensis ordinis, monasterii Pontigniacensis, initia monasterii Egresiensis paucis complexus iquit: anno 1179 Bela tertius, Hungáriáé rex, multa cum magnificentia Hegrense monasterium construxit, ac Pontigniacensibus subiecit. Demum alibi refert: circiter anno 1187 (consummata nempe aedificii structura) e Pontigniaco petente Bela rege, exiit monachorum examen ad fundandum celeberrimum Hegrense monasterium, quod postea regum Hungarorum conditorium fuit.” 1. Fuxhoffer Damianus: Monasterologia Regni Hungáriáé. Weszprimii 1803. I. 114. A kőépület felhúzása előtt a közösség valóban ideiglenes házakban húzhatta meg magát, s ez az állapot hosszú évekig is eltarthatott. Az átmeneti épületekről szóló zárójeles megjegyzés azonban nem szerepel Edmond Marténe-nél a Thesaurus Novum Anecdotorum című forrásgyűjtemény harmadik kötetében; a forráskiadó a Pontigny apátság történetének tárgyalásakor az 1189. év kapcsán csupán a következőt jegyzi meg: „Eodem circiter tempore e Pontiniaco, petente Bela rege, exiit monachorum examen ad fundandum celeberrimum Hegrense monasterium, quod postea Hungarorum regum conditorium fuit.” Edmond Martene - Ursin Durand: Thesaurus Novum Anecdotorum. Lutetiae Parisiorum 1717. III. 1241-1242. Itt egyértelműen az alapításról van szó, s nem új épületek felépítéséről; a zavart az okozhatta, hogy a források közötti összekötő szöveget író forráskiadók összekeverték az 1179. és 1189. évet. Fuxhoffer és Dávid Katalin rekonstrukciója elvileg lehetséges és valószínű is, ám a forrás, amelyre hivatkoznak, az értelmezést, legfőképpen pedig a dátumot nem igazolja. 34 Hervay F. L.: Repertorium i. m. 21. A magyarázatot elfogadja Solymosi László is. (Solymosi László: Észrevételek a ciszterci rend magyarországi történetének repertóriumáról. Levéltári Közlemények 55. (1984: 2. sz.) 238-239. — Legutóbb Laszlovszky József vizsgálta meg a ciszterci rend magyarországi megtelepedése második fázisának mozgatórugóit 1. Laszlovszky József'. Merániai Gertrúd síija a pilisi apátságban. Uralkodói temetkezések a ciszterci kolostorokban a Magyar Királyságban. In: Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete (1213-2013). Szerk. Majorossy Judit. Ferenczy Múzeum, Szentendre 2014. 129. Bár joggal feltételezi, hogy III. Béla és a ciszterciek meghitt viszonyát előmozdíthatta a király környezetében működő franciás műveltségű klerikusi kör, a szóban forgó együttműködés azonban aligha vezethető vissza az uralkodó Capet Margittal kötött második házasságára, amelynek az alapításokban játszott szerepét Laszlovszky hibásan hangsúlyozza 1. uo. 130. Egres (1179), Pilis (1182) és Zirc (1184) alapítása ugyanis még III. Béla első feleségének életében történt. Margit és III. Béla házassága idején (1186-1196) ezzel szemben csupán egyetlen ciszterci monostor létesült Magyarországon: Pásztó (1191). Ez az apátság azonban bencés monostorként már a 12. század első felében is létezett. 35 Városy Gyula: Antiochiai Anna magyar királyné származása és családi viszonyai. Századok 20. (1886: 10. sz.) 867-885. Városy Rajnáid származási helyét Chátillon-sur-Marne-nal azonosítja, s nem mérlegeli Ernőül krónikájának Gien váruradalmával kapcsolatos adatát 1. uo. 871.
