Századok – 2015
2015 / 2. szám - Bácsatyai Dániel: Az egresi ciszterci monostor korai történetének kérdései
AZ EGRESI CISZTERCI MONOSTOR KORAI TÖRTÉNETÉNEK KÉRDÉSEI 269 Ernőül ófrancia nyelvű krónikájából származik. Ernőül híradásából az következik, hogy nem a champagne-i Chátillon-sur-Marne-hoz köthető nagynevű Chátillon családról van szó, hanem a Gienhez közeli Chátillon-sur-Loign (ma Chátillon-Coligny) birtokosairól.36 Gien a 12. században hol a Donzy családhoz, hol Nevers grófjaihoz tartozott. 1147-ben éppen Nevers grófja, a második keresztes hadjáratba induló III. Vilmos tudhatta a magáénak. A grófot elkísérte Rajnáid nevű fivére is, aki azonban aligha lehetett azonos a későbbi antiókhiai fejedelemmel, mivel már 1159-ben meghalt a szaracénok fogságában. Jóéi Gourdon szerint nem lehetetlen, hogy Ernőül összetévesztette a két Rajnáldot.37 Ebben az esetben csak annyi állapítható meg, hogy III. Béla apósa egy olyan család tagja volt, amely valamelyik Chátillont birtokolta. Ha mégis hitelt tulajdonítunk Ernőül krónikájának, Rajnáid rokonait a Donzy család tagjai közt kell keresnünk. Amikor Vilmos gróf elhagyta Európát, a Donzy család feje, III. Geoffroy, kihasználta az alkalmat, s visszavette Gient. 1156-tól ő és utódai zavartalanul birtokolták a váruradalmat. Rajnáid ugyanúgy lehetett III. Geoffroy öccse, mint kisebbik fia — habár az utóbbi lehetőség kevéssé valószínű, mivel az idősebb fiú, III. Hervé, aki 1187-ben a Szentföldre látogatott, s ott is halt meg, aligha vállalkozhatott egy ilyen fáradságos útra akkor, amikor már állítólagos öccse is betöltötte a hatvanadik életévét.38 Magáról Chátillon-sur-Loign-ről sem tudunk sokat. Ha Rajnáid valóban a Donzyak közül való volt, bizonyára e birtok után kapta de Castellione jelzőjét. Ez a vár azonban 1153-ban Sancerre grófjának, Istvánnak a birtoka lett, miután elvette III. Geoffroy egyik leányát. Ez éppen abban az esztendőben történt, amikor Rajnáid Antiókhia fejedelme lett — s ha addig ő volt Chátillon-sur-Loign ura, többé bizonyára nem tartott igényt az apró uradalomra, mivel végleg eljegyezte magát a Szentfölddel.39 Kétségtelen, hogy a Donzy család váruradalmai, Donzy, Gien és Chátillonsur-Loign viszonylag közel, 65-85 kilométerre találhatóak Pontignytől. A 12. század folyamán azonban a család egyetlen tagja sem tett adományt a kolostor számára.40 A Donzyak nevéhez egy másik ciszterci kolostor köthető, mégpedig a Loire-parti Les Roches, amelyet Pontigny szerzetesei népesítettek be 1137-ben, s amely 1145-ben III. Geoffroy révén nyert gazdag adományt.41 36 Chätillon-sur-Loign-t Gustave Schlumberger azonosította Rajnáid szülőföldjével, s őt idézi Stephen Runciman is (Stephen Runciman: A keresztes hadjáratok története. Osiris, Bp. 1999. 528). L. Gustave Schlumberger: Renaud de Chátillon, Prince d’Antiochie, seigneur d’Outre-Jourdain. Paris 1898. 2. 37 Jóéi Gourdon: Le cygne et l’éléphant: Renaud de Chátillon, Prince d’Antiochie, seigneur d’Outre-Jourdain. Le Manuscrit, Paris 2001. 214-215. 38 Az utóbbi lehetőséget Jean Richard szinte kizártnak tartja, szemben Schlumbergerrel, aki szerint Rajnáid III. Geoffroy ifjabbik fia volt. Richard arra jutott, hogy Rajnáid III. Geoffroy öccse volt 1. Jean Richard: Aux origines dün grand lignage. Des Paladii h Renaud de Chátillon. In: Media in Francia: recueil de mélanges offert ä Karl Ferdinand Werner. Hérault, Maulévrier 1989. 409^117. 39 Gourdon, J.: Le cygne et l’éléphant i. m. 218. 40 Legalábbis a kolostor legkorábbi cartulariumában nem találjuk meg őket 1. Le premier cartulaire de l’Abbaye cistercienne de Pontigny (XIIe-XIIIe siécles). Ed. Martine Garrigues. (Collection de documents inédits sur l’histoire de France. Section de philologie et d’histoire jusq’a 1610. Ser. 8, 14.) Bibliothéque National, Paris 1981. 41 Gallia Christiana tom. XII. Paris 1751. 468. — Figyelemreméltó, hogy 1138-ban és 1151-ben egy bizonyos Rainaudus Bastard jóvoltából is nyert a kolostor adományt 1. uo. 467-468. Ez is arnel-