Századok – 2015
2015 / 2. szám - Bácsatyai Dániel: Az egresi ciszterci monostor korai történetének kérdései
264 BÁCSATYAI DÁNIEL kori források — s nyomukban a koraújkori szerzők — hol 1179-re, hol 1200-ra teszik. Hogy az egresi ciszterci közösség már 1200 előtt létezett, az bizonyos. Ezt igazolja a nagykáptalan 1191-ből származó statútuma, amely előírja az egresi apátnak, hogy az ellene megfogalmazott vádak miatt jelenjen meg Pontignyban, s meghagyja, hogy a fejleményekről a magyar uralkodót is tájékoztassák.2 A kolostor elöljáróját — ugyancsak egy fegyelmezési ügyben — megemlíti egy 1196. évi statútum is,3 és tudjuk, hogy 1199-ben jelen volt a cíteaux-i generális káptalanon.4 Egyértelmű tehát, hogy az egresi alapítás a korábbi időpontban, 1179-ben történt, ám mégsem haszontalan, ha szemügyre vesszük az alapítás dátumára és körülményeire vonatkozó forrásokat, mivel talán magyarázatot kaphatunk arra, hogy miért is terjedt el az 1200. évi időpont. A ciszterci kolostorok alapítási dátumait és anyakolostorait megörökítő középkori catalogusok és tabuiák kéziratait Leopold Janauschek dolgozta fel 1877-ben megjelent Originum Cisterciensium című művében.5 A citeaux-i generális káptalan 1217-ben rendelte el, hogy a ciszterci kolostorok és fiiiáik korát feltüntető ellentmondásos és megbízhatatlan táblát (tabula) egy új és hiteles váltsa fel, ezért a visitatorok kötelességévé tette, hogy a következő rendi káptalanra gyűjtsék össze a kolostorok korára vonatkozó híreket.6 A következő évben (majd 1239-ben és 1270-ben is) hasonló határozat látott napvilágot: az apátoknak be kellett számolniuk apátságuk alapításának időpontjáról. Ez a dátum hivatalosan a kolostorba való beköltözés időpontját (dies ingressus/introitus /solemnis introductionis /institutionis; más rendhez tartozó kolostor átvételekor: dies incorporationis), így a szerzetesi élet kezdetét (initium vitae regularis) jelölte, ám a kolostor kezdeteivel kapcsolatban más dátumokat is számon tarthattak. Ismerhették az anyakolostor elhagyásának időpontját (dies egressus), az alapító oklevél keltét (dies publicae fundationisIdonationis) és az elkészült kolostor felszentelésének napját (inauguratio) is. Ezek korántsem egyenértékűek a dies ingressus-szál, ám nemegyszer csupán az utóbbiak egyikét őrizte meg a közösség emlékezete.7 A Janauschek által ismert két legrégebbi katalógusban (I* B) nem szerepel Egres neve.8 A P jelű kézirat (a szakirodalomban még ma is régi őrzési helye alapján hivatkoznak rá: Cheltenham, Ms. Phillipps 4639, noha a kódex 1888-tól a Belgiumi Királyi Könyvtárban található, ahol jelzete Ms. 3868)9 egy 12. száza-2 Statuta capitulorum generalium Ordinis Cisterciensis ab anno 1116 ad annum 1786. I-VIII. Szerk. Josephus Canivez. Louvain 1933-1941. I. 1933. 140. A magyar vonatkozású statútumok részletes áttekintését 1. Keglevich Kristóf-. A ciszterci nagykáptalan és a magyar apátságok a középkorban. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 20. (2008: 1-2. sz.) 9-41. 3 Canivez, J.: Statuta i. m. I. 201. 4 Uo. 239. 5 Leopoldus Janauschek: Originum Cisterciensium tomus I. Vindobonae 1877. xvi-xxviii. A kéziratokról bővebben 1. Otto Grillnberger: Die „Catalogi abbatiarum ordinis Cisterciensis.” Nachträge zu Dr. L. Janauscheks Originum Cisterciensium tomus I. I. Die Gruppe Bl und E Wien 1904. L. még Hervay F. L.: Repertorium i. m. 11. 6 Janauschek, LOriginum Cisterciensium i. m. xiii. 7 Uo. xiii-xiv. 8 Uo. 177. 9 Joseph Van den Gheyn: Catalogue des manuscrits de la Bibliothéque royale de Belgique. VI. Histoire des ordres religieux et des églises particuliéres (3595-4559). Bruxelles 1906. 175.
