Századok – 2015
2015 / 2. szám - Bácsatyai Dániel: Az egresi ciszterci monostor korai történetének kérdései
TANULMÁNYOK Bácsatyai Dániel AZ EGRESI CISZTERCI MONOSTOR KORAI TÖRTÉNETÉNEK KÉRDÉSEI* A Maros folyó bal partján fekvő Egres faluban ma már csak a porták előtt felbukkanó faragott homokkövek jelzik, hogy a török hódoltság után újraalapított településen a középkorban tekintélyes monostor, királyi temetkezőhely állt. A monostor alapfalai még látszottak a 19. század derekán, ám a következő évszázad során még az emléke is olyannyira elenyészett a hajdani romoknak, hogy nem kevés előkészítés, szervezés és elmélyült kutatómunka kellett ahhoz, hogy 2013 novemberében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészei sikeresen meghatározzák a monostor pontos helyét. Az alábbi dolgozat, amely a küszöbön álló régészeti feltáráshoz kapcsolódik, az egresi monostor korai történetének főbb kérdéseit, így az alapítást, a monostornak az Árpádok francia dinasztikus kapcsolataiban és missziós politikájában betöltött szerepét, II. András egresi temetkezését, valamint Egres és a magyarországi ciszterciek megpróbáltatásokkal teli 14. századi sorsát teszi vizsgálat tárgyává — alkalmasint a magyar kutatás számára eddig ismeretlen kútfők bevonásával.* 1 Az alapítás ideje AIII. Béla által alapított ciszterci apátság sorsa szinte önálló fejezete a középkori francia-magyar kapcsolatoknak. Egres az első ciszterci rendház, amelynek szerzetesei közvetlenül Franciaországból jöttek. Míg az 1142-ben, II. Géza által alapított cikádori kolostor első lakói Heiligenkreuzból származtak, Egres már a Citeaux négy első és legtekintélyesebb fiiiájának egyikéből, Pontignyből népesült be majd negyven évvel később. Egres alapításának időpontját a közép' A kutatás remélt eredményességéhez az az időszak járult hozzá leginkább, amelyet Pásztor Lajos Alapítvány ösztöndíjával Rómában tölthettem 2014 tavaszán. Ezúton is köszönöm azt a vendégszeretet, amellyel a Római Magyar Akadémia igazgatója, Molnár Antal fogadott. 1 Ezeket a kérdéseket csak általánosan vagy egyáltalán nem érintette a monostor történetét száz évvel ezelőtt monográfiában feldolgozó Bősz Egyed 1. Bősz Egyed: Az egresi ciszterci apátság története. (Művelődéstörténeti Értekezések 49.) Bp. 1911. Az apátság történetének további összefoglalásait 1. Bárány Ágoston-. Torontál vármegye hajdana. Buda 1845. 101-108; Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig II. Bp. 1897. 158-163. Juhász Kálmán: Hajdani monostorok a Csanádi egyházmegyében. Szent István Akadémia, Bp. 1926. 53-61; Juhász Kálmán: Die Stifte der Tschanader Diözese im Mittelalter. Ein Beitrag zur Frühgeschichte und Kulturgeschichte des Banats. (Deutschtum im Ausland 8-9.) Aschendorfische Verlag, Münster 1927. 73-87. A monostor történetére vonatkozó források repertóriumát 1. Hervay Ferenc L.: Repertorium Historicum Ordinis Cisterciensis in Hungária. (Bibliotheca Cisterciensis 7.) Roma 1984. 90-97.
