Századok – 2015
2015 / 1. szám - KRÓNIKA - Ligeti Dávid: Beszámoló a Megszállástól - megszállásig. Magyarország a nagyhatalmak szorításában 1944-1949. című konferenciáról
KRÓNIKA BESZÁMOLÓ a Megszállástól - megszállásig. Magyarország a nagyhatalmak szorításában 1944-1949. című konferenciáról. 2014. szeptember 29-én került sor a VERITAS Történetkutató Intézet által szervezett második konferenciára, amelynek az Országház Felsőházi terme adott otthont. Az egész napos rendezvény aktualitását, valamint témája iránti — a történészcéhen messze túlmutató — érdeklődést nem szükséges hosszasan bemutatni. A 14 elhangzott előadás több aspektusból vizsgálta Magyarország sorsát a német megszállástól a szovjet típusú állam létrehozásáig. A konferenciát Boross Péter a VERITAS Intézet Tanácsadó Testületének elnöke köszöntője, valamint Kövér László, az Országgyűlés elnöke, bevezető gondolatai nyitották meg. Elsőként Romsics Ignác akadémikus (Eszterházy Károly Főiskola) tartotta meg előadását, (Teherántól Párizsig. Nagyhatalmi politika és Magyarország 1943-1947.) aki részletesen bemutatta, hogy a szövetségesek között milyen nézetkülönbségek jelentkeztek — még a háború folyamán — nem pusztán Magyarország, hanem a közép-európai térség rendezési elképzeléseivel összefüggésben. Míg az angolszász felek kezdetben életképes föderációk létrehozásában gondolkodtak — Churchill a nemzetiségi elv mentén, Bécs központtal a Monarchia egyfajta restaurálását is szorgalmazta — Sztálin kezdettől fogva elvetette ezeket a koncepciókat Romsics rögzítette, hogy a német megszállás célja az esetleges magyar-angolszász fegyverszünet megakadályozásán túl az ország erőforrásainak megőrzése, fenntartása is volt: Edmund Veesenmayer budapesti német követ egy 1943. decemberi feljegyzésében megállapította, „minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti, és erősíti tartalékainkat a további hadviseléshez”. A szovjetek Teheránban lesöpörték az asztalról a föderatív elképzeléseket, a magyar határok vonatkozásában pedig már 1944-ben a status quo ante bellum álláspontjára helyezkedtek. A potsdami konferencián Magyarország a magyarországi németek-, illetve a csehszlovákiai magyarok kitelepítése ügyében került napirendre. Ezt követően azonban angolszász részről felmerült a trianoni magyar-román határ módosítása, mintegy 7000 km2 Magyarországhoz történő csatolásával. A szovjet ellenkezés hatására végül az angolszászok is kihátráltak a terv mögül, így 1946 tavaszán döntés született az 1938 előtti határok visszaállításáról. Számvéber Norbert levéltárvezető (Hadtörténelmi Levéltár) A megszállást végrehajtó német csapatok és a Magyar Királyi Honvédség ellenállásának esélyei címmel 1944. március 19. hadtörténelmi vetületét mutatta be. Az előadó részletes adatokkal alátámasztva ismertette az erőviszonyokat: a 450 ezer főt számláló Magyar Királyi Honvédség mintegy 360 ezer katonája állomásozott az
