Századok – 2015
2015 / 1. szám - A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLATÁBÓL - Ungváry Krisztián: Mesterterv? A deportálások döntési mechanizmusa
18 UNGVÁRY KRISZTIÁN egységet is, Budapesten 2097 fő volt,78 ezt egészítette ki még a két utóbb említett SS-rendőrzászlóalj mintegy 800 fős állománya. Ennél nagyobb erő biztosan nem állt rendelkezésére, mivel a német rendőrezredek történetével foglalkozó irodalomban nincsen arra adat, hogy bármelyik a kérdéses időszakban Magyarországon tevékenykedett volna. Csupán az 5. SS-rendőrezred az egyetlen, amely részt vett a megszállásban, de alakulatait 1944. május 15-ig kivonták Magyarországról. Összesítve tehát a német biztonsági erők teljes létszáma mintegy 3000 fő lehetett Magyarország teljes területén. 5. A „mestertervnek” és a magyar szuverenitás teljes elvesztésének ellentmondó eseménytörténet Veesenmayer több alkalommal nyilatkozott arról, hogy milyen szerepe is volt Magyarországon. Saját szerepét konzekvensen lekicsinyítette, az Endre- Baky-Jaross perben például azt is tagadta, hogy „hatáskörébe” tartozott volna a zsidókérdés megoldásának forszírozása.79 1962-ben Gosztonyi Péter történésznek adott interjújában leszögezte, hogy irányítási joga a magyar ügyekre nem volt. Csupán „befolyást gyakorolhattam az események alakulására” mondta szerényen.80 Ez az álszerénység ugyan súlyos csúsztatás, de nem teljesen volt indokolatlan. Nem gyakran ugyan, de voltak ugyanis helyzetek, amikor Veesenmayer csúfos kudarcot vallott. A kudarctörténet mindjárt a megszállás elején kezdődött, amikor Veesenmayer miniszterjelöltjei közül Horthy többeket nem fogadott el,81 sőt miniszterelnök-jelöltjét, Imrédy Bélát többször visszautasította, annak ellenére, hogy Veesenmayer ekkor már nyílt fenyegetésekkel lépett fel. Ruszkiczay-Rüdiger Imrét, a hadügyminiszter állandó helyettesét július 21-én el akarta távolíttatni és ezt később is sürgette Sztójaynál illetve Horthynál82 - ehhez képest az érintett a nyilas hatalomátvételig helyén maradhatott, annak dacára, hogy Horthy elvileg ígéretet is tett neki, hogy Ruszkiczay-Rüdigert meneszti.83 Ugyanez történt Antal Istvánnal, akinek leváltását Veesenmayer már március 30-án szorgalmazta84 - ennek ellenére ő is helyén maradt. Veesenmayer ragaszkodott ahhoz, hogy csak akkor adják ki a Gestapo által letartóztatott három magyar katonatisztet, Szombathelyi Ferenc vezérezredest, Kádár Gyula és Ujszászy István vezérkari ezredeseket, ha azok 78 National Archives and Records Administration (NARA) T 77 R1142 F000797-798. Szita Sz i. m. 80. tévesen Einsatzgruppe „F” néven említi. Osszlétszámának 800 főt ad meg. 79 Veesenmayer kihallgatása 1945. december 21., Az Endre-Baky-Jaross per i. m., 193. 80 Gosztonyi Péter: Légiveszély Budapest. Szemelvények Magyarország második világháborús történetéből (1938-1945). Bp., 1989. 87. 81 Veesenmayer Ruszkay Jenőt honvédelmi miniszterré akarta kineveztetni és Bárdossynak is valamilyen tárcát követelt (egyik sem kapott szerepet a kormányban), a belügyminiszteri tárcát pedig Bakynak vagy Endrének adta volna (csak államtitkárok lettek). Csatay Lajos honvédelmi miniszter elbocsátásához mindenképp ragaszkodott, de ezt sem tudta elérni. Lásd I. P Matic: Veesenmayer i. m., 225-227. 82 Wilhelmstrasse i. m., 687. sz. dokumentum, 870-871., 705.sz. dokumentum 892-893. 83 Wilhelmstrasse 687. sz. dokumentum és Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945. Lexikon és adattár. Bp., 2003. Ister, 295. 84 Wilhelmstrasse i. m., 614. sz. dokumentum, 807.
