Századok – 2015
2015 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Ligeti Dávid: Merénylettől hadüzenetig. A béke utolsó hónapja a Monarchia Magyarországán (1914. június 28. - 1914. július 28.)
TÖRTÉNETI IRODALOM MERÉNYLETTŐL HADÜZENETIG A BÉKE UTOLSÓ HÓNAPJA A MONARCHIA MAGYARORSZÁGÁN (1914. JÚNIUS 28. - 1914. JÚLIUS 28.) A bevezető tanulmányt írta és a kötetet szerkesztette Gerő András. Habsburg Történeti Intézet, Budapest, 2014. 485 o. EURÓPAI TESTVÉRHÁBORÚ 1914-1918 A kötet szerkesztette: Markó György és Schmidt Mária. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2014. 335 o. Az első világháború — kirobbanásának és eseményeinek 100. évfordulója kapcsán — mind a közvélemény, mind a történészszakma érdeklődésének homlokterébe került. Ennek révén már eddig is számos kötet, tanulmány látott napvilágot, illetve fog megjelenni a közeljövőben a Nagy Háború témájában. A centenárium által generált megnövekedett figyelem és érdeklődés eredménye a recenzióban bemutatott két kiadvány is, amelyek az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával jelentek meg. A Gerő András szerkesztette kötet hatvan korabeli — transzlajtán — kiadvány cikkanyaga alapján mutatja be a háborút megelőző egy hónap történéseit (6.), azaz a magyar Belle Époque utolsó napjainak történetét. A bevezetésben Gerő nyomatékosan aláhúzta, hogy 1914. július 24-ig lényegében érvényesült a sajtószabadság Magyar Királyság területén, egészen a kivételes intézkedésekről szóló, 1912. évi LXIII. törvény alapján létrehozott Hadi Felügyelő Bizottság megalakulásáig, azaz a cenzúra előkészítéséig (9.). Gerő a következőkben összefoglalta a vizsgált időszakra, vagyis a júliusi válságra vonatkozó ismereteket, utalva arra, hogy ezek mennyiben jelentek/jelenhettek meg a korabeli sajtóban. Mindezek alapján képet kaphatunk arról: 1914 nyarának magyar újságolvasója miről tudhatott és miről nem (8.). A válogatás során a kötet anyaggyűjtésében, létrehozásában közreműködők (Kioska Tamás, Nagy Beatrix, Nagy Ildikó, Nagy Marianna, Szilágyi Alexandra, Tóth Bálint, Veres Miklós) igyekeztek az élet teljes vertikumát átfedő szemelvények közlésére, amelyek során a kronológia volt a rendezőelv, ennek következtében a különböző tematikájú hírek — politikai, gazdasági, bulvár stb. — színes forgatagként követik egymást. Az országos periodikumok mellett számos, helyi lapokban megjelent cikk is szerepel válogatásban. A bevezető tanulmányban tájékozódási pontként szerepel a fontosabb lapok példányszáma, valamint az olvasótáborokra vonatkozó adatok (9-10.). A szerkesztés során fontos elv volt, hogy a nagypolitika történései mellett a társadalmilag értelmezhető problémák is bemutatásra kerüljenek (21.). Ennek következtében valóságos hosszmetszetét nyújtja a kötet a társadalomban jelentkező gondoknak: olvashatunk a tengerentúli kivándorlás ütemének gyorsulásáról, katonaszökevényekről, öngyilkosságokról, párbajokról stb. Fontos szempontot jelentett a gazdasági tematikájú cikkek, valamint a hirdetések felhasználása is. Szintén jelentős számú, nemzetiségekkel kapcsolatos cikk szerepel a válogatásban, különös tekintettel a szerbekre és románokra. Tucatjával lehet olvasni szerbek elleni inzultusokról, valamint az Erdélyben történő, konspirativ román akciókról. Az idézett cikkekhez lakonikus jegyzetapparátus tartozik, amely a szemelvényekben felbukkanó személyek rövid biográfiai adatait, valamint néhány idegen kifejezés magyarázatát tartalmazza. A napi szemelvényeknél további kommentárok, az utólagos ismereteink alapján való korrekciók, pontosítások, megjegyzések nem találhatók, így az olvasó a korabeli sajtóinformációk révén a szó legszorosabb értelmében belehelyezheti magát 1914 nyarának hangulatába, és az akkor feltett kérdések érdeklődési körébe. Például: Hogyan vélekedtek a kortársak Ferenc Ferdi-
