Századok – 2015
2015 / 1. szám - A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLATÁBÓL - Ungváry Krisztián: Mesterterv? A deportálások döntési mechanizmusa
MESTERTERV? A DEPORTÁLÁSOK DÖNTÉSI MECHANIZMUSA 11 nem engedtem a zsidók lemészárlását.”47 A két verzió nem sokban tér el egymástól: a „leszámolás” és a „lemészárlás” kifejezések egyaránt azt jelzik, hogy Horthy nagy vonalakban tisztában volt Hitler céljaival, tehát nem lehetett kétsége arról, hogy a náci Németország a zsidóságnak milyen sorsot szán. Azt nem kellett tudnia, hogy a zsidóságot milyen technikai módszerekkel semmisítik meg, de azt feltétlenül tudta, hogy a német vezetés a zsidók fizikai eliminálására törekszik. Az állítása szerint semmiről sem tudó Horthy 1944. április 17-én Endre Lászlóval tárgyalt (ekkoriban Baky Lászlót is fogadta) és ennek során mindkettejüknek jóváhagyta a zsidóság deportálását, mondván, az asszimilálatlan zsidókat vigyék csak nyugodtan. Baky vallomásában azt állította, hogy Horthy egy kormánytagnak azt mondta, hogy „ki akarják vinni az országból a zsidókat. Én utálom a galíciai kommunista zsidókat, ki az országból velük, ki, ki! De Baky belátta, hogy Chorinék és Vidáék éppen olyan jó magyarok, mint te meg én. Ezekről szó sem lehet.”48 Felvethető, hogy Baky ezt önigazolásul mondta, de ennek valószínűségét csökkenti, hogy Horthy saját szelektív antiszemitizmusát rendszeresen hirdette nyilvánosság előtt.49 50 Cáfolja az is, hogy 1944 nyarán már újabb kitelepítési terveket dédelgetett magában: dorogi Farkas Ákosnak, Budapest új főpolgármesterének nyíltan meg is mondta, hogy bármi is lesz a háború vége, „minden idegen fajúnak, akár zsidó, román, szerb vagy német, el kel hagynia az országot, hogy a magyarok legyenek ismét a maguk urai az országban.”60 Ebből elsősorban a német és a zsidó népcsoport kitelepítésének hangoztatása figyelemre méltó. Ezt Horthy annyira komolyan gondolta, hogy 1945. május 19-én mint internált személy arra tett VI. György brit uralkodónak javaslatot, hogy a magyarországi németek kitelepítéséhez járuljon hozzá.51 Összefoglalva: Horthy nyilván nem csak néhány tucat zsidó barátja mentesítését kérte Bakytól, de az biztos, hogy a nem asszimilálódottnak tekintett zsidók deportálását jóváhagyta - annak eldöntését pedig, hogy ki kerül ebbe a körbe, beteges antiszemitákra bízta. A kormányzó kitelepítésekhez történő hozzájárulására nem csak Endre és Baky a tanú, hanem indirekt módon Ravasz László református püspök is, aki április 26-án vagy 27-én kereste fel a Kormányzót azért, hogy tiltakozzon a deportálások embertelenségei ellen. Horthy Ravasszal, utóbbi feljegyzése szerint, azt közölte, hogy mivel a németek „nagyszámú munkaszolgálatost követeltek [...], ki fog kerülni pár százezer zsidó az ország határain kívül, de a hajuk szála sem fog meggörbülni”52 „családjukat pedig azért [deportálják] hogy együtt legyenek és családjukat ne a nemzet tartsa el, amíg ők ott kint keresnek.”53 - tet-47 A szöveget a Demokrácia című lap 1945. augusztus 17-ei száma alapján a Vádirat a nácizmus ellen. 1. k. Szerk.: Benoschofsky Ilona-Karsai Elek, Bp., 1958. 17. közölte. Sajnos a Demokrácia nem adta meg, hogy a szöveg milyen forrásból származik. 48 Baky László vallomása 1945. december 19. Az Endre-Baky-Jaross per, 105. 49 Erre érzékletes példákat hoz Turbucz D.: Horthy Miklós antiszemitizmusa i. m. 50 Wilhelmstrasse, i. m., 667.sz. irat, 849. 51 H. Haraszti Éva (szerk.): Horthy Miklós - dokumentumok tükrében. Bp. 1993, 15. 52 R. Braham: A népirtás i. m., 388. 53 Ravasz László vallomása 1945. december 29., Az Endre-Baky-Jaross per, 343-345., és ezzel egybehangzóan Baky László beszéde az utolsó szó jogán 453.
