Századok – 2015
2015 / 1. szám - A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLATÁBÓL - Ungváry Krisztián: Mesterterv? A deportálások döntési mechanizmusa
10 UNGVÁRY KRISZTIÁN kolni vagy más módon elpusztítani mégsem lehet őket, Hitler azzal válaszolt, hogy meggyilkolás helyett a koncentrációs tábor is megoldást jelent, másnap, amikor ismét visszatért a témára, Ribbentrop nyíltan kijelentette, hogy a zsidókat meg kell semmisíteni vagy koncentrációs táborba zárni. Hogy Horthy megértette ennek jelentőségét, azt már idézett 1943. május 7-ei Hitlerhez intézett levélének fogalmazványa is bizonyítja. Ebben azt írta, hogy „Excellenciád további szemrehányása volt, hogy a kormány a zsidók kiirtásának keresztülvitelében nem járt el ugyanolyan mélyrehatóan, mint az Németországban történt...”. Bár Horthy ezt a mondatot a végleges változatból kihagyta (a fogalmazványt a Külügyminisztérium készítette), nyilvánvaló hogy csak taktikából tette ezt, hiszen ugyanabban a levélben azt ígérte, hogy „amint meglesznek [a zsidók elszállításának] feltételei, azt végre fogjuk hajtani” - azt viszont épp Horthy klessheimi megnyilatkozásából és más forrásokból tudjuk, hogy magától esze ágában sem volt megteremteni ehhez a feltételeket, sőt a folyamatot a német megszállásig minden erővel akadályozta. Az említett dokumentumokból tehát megállapítható, hogy Horthy tudta, mit is jelent a zsidókérdés „német minta” szerinti megoldása - ez egyúttal értelmetlenné teszi azokat a próbálkozásokat, amelyek Horthy felelősségét azzal kívánják relativizálni, hogy az úgynevezett „auschwitzi jegyzőkönyv” csak 1944 május-június között jutott el hozzá.43 Többszörös elszólásai, amikor „lemészárlásról”, „kiirtásról”44 beszélt, teljesen egyértelművé teszi, hogy a zsidókérdés „megoldásának” lényegével teljesen tisztában volt. A Horthynál sokkal rosszabbul informált Serédi Jusztinián bíboros is tudta már 1944 május 17-én, hogy a deportálások tétje az, hogy „bírósági eljárás nélkül” veszítik el az emberek életüket (elgondolkodtatóan szemérmes fogalmazás). Emellett nem mellékes az sem, hogy a zsidókérdés csak egy volt Hitler azon kifogásai közül, amelyeket Klessheimben Horthynak felhánytorgatott. A szakirodalom ma már egységes abban, hogy csak a zsidókérdés „elintézetlensége” még nem lett volna elégséges ok arra, hogy Hitler elrendelje Magyarország megszállását.45 Ennek kapcsán érdemes elemezni a március 19-ei koronatanácson elhangzottakat. Erről két jegyzőkönyv is fennmaradt az utókorra. A „hivatalos”, bárcziházy Bárczy István által felvett jegyzőkönyvben annyi áll, hogy Horthy azt mondta: "újabb vád volt hogy Magyarország a zsidókérdésben semmit sem tesz, és nem hajlandó a nagyszámú magyarországi zsidósággal leszámolni”46 Egy másik verzió szerint pedig azt mondta ugyanekkor, hogy „Hitler azt is kifogásolta előttem, hogy a zsidókkal szemben nem teszi meg Magyarország a szükséges lépéseket. Bűnünk tehát, hogy Hitler kívánságát nem teljesítettem, és 43 Ezt elsősorban Szakály Sándor állítja. Lásd http://hu.budapestbeacon.com/kiemelt-cikkek/ szakaly-sandor-tortenetfelfogas-folyamatosan-alakul-valtozik/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utmcampaign=mandiner_201407 (2014. július 19-i letöltés) Sajnálatos módon Szakály saját állításának igazolására kísérletet nem tett, csupán arra hivatkozik, hogy a kérdés dokumentumokkal egyértelműen nem bizonyítható. 44 Lásd HMTI, Horthy Miklós levéltervezete Adolf Hitlernek, 1943. május 7., 398. 45 R. Braham: A holokauszt i.m 23. 46 HMTI, 425.
