Századok – 2015
2015 / 6. szám - VITA - Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában: Megjegyzések és kérdések egy jelenkor történeti "recenzió" keletkezéséhez
VITA Ö. Kovács József A PARASZTI TÁRSADALOM FELSZÁMOLÁSA A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁBAN Megjegyzések és kérdések egy jelenkor történeti „recenzió” keletkezéséhez 1. A jelenkor történeti kutatás egyik fő nehézsége a „sok túlélő” — magamat is idesorolom — emlékezetének, egzisztenciális, érzelmi kötődésének értelmezése. 1 Ebből fakadóan igyekszem úgy tekinteni a jelenkortörténetek szereplőire, mintha több száz évvel korábbi időszakkal foglalkoznék. Ezzel az eltávolító technikával törekszem növelni „fegyelmezett szubjektivitásomat”. Erre nagy szükség is van, hiszen a kommunista diktatúrában felszámolt paraszti társadalom történetével foglalkozva, különösen a külföldi vizsgálatok tükrében, kezdettől világos volt számomra, hogy ellenszélben kell dolgoznom. Itt most csak a szakmai nyilvánosságban történtekre hivatkozom, hangsúlyozva, hogy maguk a jelenségek fontosak és tanulságosak. A kutatóval még a 21. században is megesik, hogy konferenciákon vagy egy publikáció visszautasításakor ideológiai alapon próbálják megleckéztetni. Vagy éppen azt kérik számon, hogy miért nem támaszkodik a marxizmus-leninizmus klasszikusaira, vagy hogy miért nem beszél a kollektivizálás előnyeiről. Ilyen előzmények után nem meglepetés a Századok legutóbbi számának egyik „recenziója” a nevem alatt megjelent kötetről (Vidéki Magyarország 1945- 1970. Dokumentumok földről, hatalomról, emberi sorsokról. Balassi-Korall, Budapest, 2015. 712 oldal.) A korábbi években történtekhez képest a különbség talán annyi, hogy immár egy vidéktörténeti kutatócsoport vezetőjeként kell szembenéznem a kommunista diktatúra utóhatásaival. Történetileg értelmezhetőnek tartom azt, hogy a mindennapi történetekre vonatkozóan feltárt források mondanivalója több szempontból ellentétes az eddigi ábrázolásokkal, és ez 1 Igen érzékletes példákkal, szakmai tanulságokkal kifejtve 1. Verletztes Gedächtnis: Erinerrungskultur und Zeitgeschichte im Konflikt. Hrsg. K. H. Jarausch-Martin Sabrow. Campus, Frankfurt am Main, 2002, s ebben is különösen Martin Sabrow írását: Der Historiker als Zeitzeuge. Autobiographische Umbruchsreflexionen deutscher Fachgelehrter nach 1945 und 1989. In: uo. 125- 152; Ralph Jessen: Zeithistoriker im Konfliktfeld der Vergangenheitspolitik. In: Verletztes Gedächtnis. i. m. 153-175; Továbbá 1. Árpád von Klimo: Zeitgeschichte als moderne Revolutionsgeschichte. Von der Geschichte der eigenen Zeit zur Zeitgeschichte in der ungarischen Historiographie des 20. Jahrhunderts. In: Zeitgeschichte als Problem. Nationale Traditionen und Perspektiven der Forschung in Europa. Hrsg. Alexander Nützenadel-Wolfgang Schieden Vandenhoeck/Ruprecht, Gottingen, 2004. 283-306.
