Századok – 2015
2015 / 6. szám - VITA - Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában: Megjegyzések és kérdések egy jelenkor történeti "recenzió" keletkezéséhez
1546 VITA a szakmában is többeket érzékenyen érint. Éppen ezért is vélem úgy, hogy ebben a helyzetben különösképpen illik a szakmai felelősségre, a határokra utalni. Sajnálatos, hogy szakmánkban nagyon sokan még mindig nem vették észre: hiánypótló kutatásaink elsődleges célja a tisztességes mérleg elkészítése, a társadalmi önismeret erősítése. A „szocialista” apologetikus beszédmódok, az elfedésre alapozó ábrázolások továbbéltetése helyett a történteket a nevükön akarjuk nevezni.2 Igaz történeteket adunk elő, amelyek éppen a traumatizálódások, a tabusí tások révén sokaknak még ma is fájdalmasak.3 Hogyan értelmezhető bármilyen köz- és politikatörténeti jelenség anélkül, hogy alaposan feltárnánk és értelmeznénk a társadalomtörténeti eseményeket? Társadalomtörténeti eseményen azt értem, hogy bizonyos korszakok sorsfordító történései egyszerre megrázóak, kollektívák és hosszú távon struktúraváltoztató jelentőségűek. Az egyéni parasztgazdaságok 1958 és 1961 közötti erőszakos felszámolása össztársadalmi hatású, több generáció sorsát meghatározó válságot okozott. A korábban tabusított és a kutatásban negligált,4 egyéni és kollektív traumákat okozó erőszakos állami beavatkozás és utóhatásainak feltárását rendkívül fontosnak tartom. S ezt a vizsgálatot nem valami ellen, hanem valamiért, a szakszerű történetírás érdekében gondolom megkerülhetetlennek. E gondolatokat szem előtt tartva fogalmaztam meg megjegyzéseimet és kérdéseimet. 2. A szakmai visszajelzést, a mértéktartó, méltányos bírálatot igen fontos, közérdekű, tudományszervező tényezőnek tartom. A „recenzió” szerzője elsősorban a hagyományos paraszti társadalom megszűnésének (ezt a kifejezést 2 A következő, példaként kiválasztott köteteknek vannak ma is hasznosítható részei, de érthetően nem abban a „marxista-leninista történettudományi” értelmezési keretben, amely a publikálás nyelvét meghatározta. Ezek a művek sok esetben inkább a személyes életpálya és a „kádári legitimációs” politika egy-egy elemét, metszéspontját érintik: Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. (Demokratikus és szocialista agrárátalakulás 1945-1961.) Akadémiai, Bp. 1972; Donáth Ferenc: Reform és forradalom. A magyar mezőgazdaság strukturális átalakulása 1945-1975. Akadémiai, Bp. 1977; Rovnány Pál: Az Agrárpohtikai Tézisektől a Nemzeti Agrárprogramig, 1957-1997. In: A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadulásától napjainkig. Szerk. Gunst Péter. Napvilág, Bp. 1998. 345-437; E munkák kódolt nyelvét megfelelő módon dekódolni kell, és a szövegértelmezéshez alapvető olvasmánynak tartom az egykori sztálinista filozófus könyvét: Leszek Kolakowski: Marxism and Beyond. On Historical Understanding and Individual Responsibility. Paladin, London, 1971; vö. még: Révész László: Die Sprache als Waffe. Zur Terminologie des Marximus-Leninismus. Akademie für Politik und Zeitgeschehen der Hanns-Seidel-Stiftung e.V, 1983; Litván György: „Mi, kommunisták, különös emberek vagyunk...”. A sztálinizmus lélektana. Századvég. (1988:6-7. sz.) 150-159; Harold D. Lasswell: A hatalom nyelve. In: Szövegváltozatok a pohtikára. Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Szerk. Szabó Márton - Kiss Balázs - Boda Zsolt. Nemzeti Tankönyvkiadó, Universitas, Bp. 2000. 11-27; Marie-Claude Maurel: Szociabsta örökség, dekollektivizálás, politikai szerkezetváltás. Társadalmi Szemle. Szocialista elméleti folyóirat. (1994:6.) 3-18. 3 Vö. Chris Lorenz: Lehetnek-e igazak a történetek? Narrativizmus, pozitivizmus és a „metaforikus fordulat”. In: A történelem poétikája. Szerk. Thomka Beáta. Kijárat, Bp. 2000. (Narratívák, 4.) 121-146. 4 A politikai mítoszteremtésre és a kutatói elemzésre 1. például: Hazai kis tükör. Szerk. Meggyesi János. Szépirodalmi, Bp. 1961; Szőnyei Tamás: Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990. Nórán Könyvesház, Bp. 2012. I. k. 499-512; Szilágyi Márton: Illúzió és utópia között. Miként ábrázolta a hatvanas évek magyar irodalma a téeszszervezést? In: Állami erőszak és kollektivizálás a kommunista diktatúrában. Szerk. Horváth Sándor-O. Kovács József. MTA BTK TTI, Bp. 2015. 297-321.
