Századok – 2015
2015 / 6. szám - MŰHELY - Rab Virág: Gerard Vesseringnek és kapcsolatainak szerepe az európai gazdaság újjáélesztésében, 1919-1925
GERARD VISSERING ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG (1919-1925) 1533 azonban újabb informális találkozót kívántak összehívni. Az volt a cél, hogy további négy semleges ország képviselőjével egészítsék ki a tárgyalók körét. A szakembereket a Párizsi Békekonferenciára érkezett svéd, dán, svájci és norvég delegációk tagjai közül válogatták, mivel úgy gondolták, ők rendelkeznek a legtöbb információval az európai gazdaság aktuális helyzetéről. A meghívókat magánlevélben küldték ki,49 s azt Kent, Warburg, Lévy, Keynes, Ter Meulen és Vissering is aláírta. Az újabb megbeszélés időpontjául egy vasárnapot, 1919. november 2-át jelölték meg. A helyszín újfent Vissering háza volt. A következő szakemberek voltak jelen: Fred I. Kent, John Maynard Keynes, Marc Wallenberg a Stockholms Enskilda Banktól Svédországból, Patrick Volckmar50 a Norske Handelsbanktól Norvégiából, Emil Glückstadt a Danske Landmandsbanktól Dániából, Rodolphe de Haller51, a Svájci Nemzet Bank elnökhelyettese, aki magával hozta Géorges Pictet bankárt Géniből.52 A második találkozó legfontosabb eredménye, hogy megerősítették a korábbi döntést, miszerint az informális tanácskozás végeredményét hivatalos (politikai) szintre emelik. Elképzelésüket (melynek lényege, hogy a rekonstrukció céljából nagyszabású nemzetközi pénzügyi konferenciát hívnak össze) memorandumba foglalták, s azt ellátták kézjegyükkel. Arról is döntöttek, hogy mindegyikük minimum 7, maximum 40 aláírást gyűjt még a memorandumra, vagyis további hazai támogatókat toboroznak. A memorandum publikálását, vagyis az egyes kormányokhoz való eljuttatását karácsonyra időzítették, ám a dokumentum megjelenése átcsúszott 1920. január 15-ére. A memorandum híre és tartalma azonban informális csatornákon keresztül jóval hamarabb eljutott az egyes kormányokhoz.53 így történhetett, hogy Carter Glass amerikai pénzügyminiszter előbb reagált hivatalosan a memorandumra, minthogy azt közzétették volna. A konferencia előkészítése mindjárt a memorandum publikálását követően megkezdődött, megnyitására kilenc hónap múlva, 1920 szeptemberében ke-49 „Nagy örömünkre szolgál, hogy meghívhatjuk arra a megbeszélésre, melyet nem hivatalos indíttatásból, hanem azért szervezünk, mert mindannyiunkat érdekel azoknak a nagy gazdasági problémáknak a megoldása, amelyekkel ma a világnak szembe kell néznie. Az összejövetel helyszíne Amszterdam, ideje november 2-a vasárnap délután négy óra. Kezelje szigorúan bizalmasan a levél tartalmát! ’’Amsterdam, 1919. október 14. NBVA 6. doboz,. Országok és nemzetközi szervek, Európa gazdasági rekonstrukciója. 50 A Brüsszeli Konferencián a veduta és árfolyam kérdésének általános javaslatait megfogalmazó bizottság norvég tagja. 51 Rodolphe de Haller (1864-1962), a Svájci Nemzeti Bank igazgatósági tanácsának tagja és a bank elnökhelyettese (1907-1920). 52 Nem volt jelen Warburg, akinek Amerikában voltak halaszthatatlan teendői, s Lévy, akinek a felesége súlyos beteg volt. Rlobert] Hjenry] Brand a londoni Lazard Brothers & Companytól szintén szeretett volna részt venni, de nem tudott. A találkozó céljaival azonban szimpatizált, s a hálózatba, mely ekkor 10-12 főt jelentett, aktívan bekapcsolódott. Rab i.m. 71. 53 Kent egyenesen Wilsonnak továbbította, aki az amerikai kormány elé terjesztette. A brit kormány felé Keynes helyett Brand közvetített, mivel Keynes „A békeszerződés gazdasági következményei” című vitriolos írása miatt nem volt alkalmas a kényes diplomáciai küldetés teljesítésére. Rab i.m. 72.
