Századok – 2015
2015 / 6. szám - MŰHELY - Rab Virág: Gerard Vesseringnek és kapcsolatainak szerepe az európai gazdaság újjáélesztésében, 1919-1925
1534 RAB VIRÁG rült sor Brüsszelben. A konferencia elnökségében Gustav Ador54 és Brand mellett ott volt Vissering is. A helyettes elnökök Alexandre de Celier55 és Wouters d’Oplinnter56 57 voltak. A Brüsszeli Nemzetközi Pénzügyi Konferencia történetét mellőzve, hadd utaljak arra a lényeges körülményre, hogy nagyjából száz szakember ismerte ott meg kölcsönösen egymást és egymás rekonstrukcióra vonatkozó elképzeléseit. A résztvevők nemcsak az egyes bizottságok munkájában és hivatalos platformokon találkoztak, de azon kívül is keresték egymás társaságát, együtt ebédeltek, vacsoráztak, kötetlen beszélgetéseket folytattak a legkülönbözőbb helyeken. A következő idézet jól szemlélteti ennek jelentőségét: „Az előcsarnok, a hatalmas olvasóterem, a könyvtár, a teázó és a dohányzó ideális helyszínei voltak az idő múlatásának, miközben valójában az egyeztetések legfontosabb helyszínei voltak. Végül is vagy száz ember ismerte itt meg egymást. 15-20 különböző helyen voltak elszállásolva, követségek épületében, hotelekben, magánházaknál, szerteszét a városban, néhányon a hegytetőn, néhányon a hegy lábánál, amelyre Brüsszel épült. De állandóan közösen étkeztek, tudatosan 4-es, 5-ös, 6-os csoportokban, hasznossá téve az ebédszüneteket, s a 10. napot követően anélkül, hogy bármit mutatnának a papírok, a konferencia eredményessége már bizonyos volt. Visszatekintve az akkor kibírhatatlan, de kétségtelenül szükséges felszólalási rendszerre, amely egy évvel korábban, Párizsban az eljárást olyan borzasztó hosszúra nyújtotta, itt és most álruhába öltöztetett áldásnak bizonyult. Azt jelentette, hogy legalább az idő felében a legszorgalmasabb delegáltak szabadon és alaposan megismerhették egymást.”51 A fentiek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy közvetlenül az első világháború után nemcsak politikai és gazdasági, hanem kommunikációs szempontból is vákuum volt Európában. A győztesek és vesztesek — vagyis a békerendszer teremtette szituáció fenntartását és revízióját szorgalmazók — szembenállása ugyanis tönkretette a korábbi kapcsolatokat, mi több meghatározta az újabbak létrejöttét. Ebben az új, egyben gyanakvó légkörben fogott nemzeteken átívelő kapcsolatrendszer kiépítésébe Vissering, aki kezdettől fogva a hálózat sok kötéssel rendelkező központi figurája volt. Ót mindenki ismerte, s ő is ismert mindenkit. Ó közvetített az egyes szakemberek között, vagyis ő volt az, aki a különböző csoportok közötti összeköttetést megteremtette. Felmerül a kérdés, vajon mi motiválta a holland elnököt? Alapvetően két tényező. Egyrészt az, hogy gazdasági szakértő lévén a gazdasági kérdések megoldását minden egyéb kérdés elé helyezte, s ezzel összefüggésben döntéseit mindenekelőtt saját bankja, illetve a holland gazdaság érdekei szerint alakítot-54 Gustav Ador (1845-1928): svájci politikus, a Brüsszeli Nemzetközi Pénzügyi Konferencia elnöke, 1919-ben a Svájci Köztársaság első embere. 55 Alexandre de Celier a francia pénzügyminisztérium magas rangú hivatalnoka, aki J.M. Keynes számos elképzelésével szimpatizált. A Brüsszeli Konferencián a nemzetközi hitelek témakörét ő nyitotta meg. 56 [Ferdinand Leon Sidoine Marie Jósé] baron Wouters D’Oplinter: (1868-1942), Belga gazdasági miniszter (1920 június 2-1920. november 20.). 57 Siepmann, H.A.: The International Financial Conference at Brussels. Economic Journal XXX. (1920 December), 445.
