Századok – 2015

2015 / 6. szám - MŰHELY - Rab Virág: Gerard Vesseringnek és kapcsolatainak szerepe az európai gazdaság újjáélesztésében, 1919-1925

1522

RAB VIRÁG

vezetesen ugyanannak a helyzetnek eltérő összefüggéseire fókuszálok. Elemzésem tárgya az individuum, akinek tulajdonságain túl társadalmi kontextusát is interakcióin keresztül szemlélem; cselekedeteinek feltételeit, szubjektív tudását, interpretációit és érdekeit is interakcióinak elemzésével, másoktól való függésében rekonstruálom.5 Arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen szerepe lehetett Gerard Visseringnek és kapcsolatainak az európai gazdaság háború utáni újjáélesztésében?

Elmélet és gyakorlat

A hálózatkutatás jelenleg az egyik legdinamikusabban fejlődő terület. Az utóbbi évtizedekben a legkülönbözőbb tudományterületek kutatói fedezték fel a hálózatok (komplex rendszerek) jelentőségét.6 Kutatási eredményeik ismerete tudományterülettől függetlenül is lényeges, hiszen nagymértékben elősegítik a hálózatokról való és a hálózatalapú gondolkodást egyaránt. Ez utóbbi alapjait az 1990-es évek legvégén Barabási Albert-László magyar származású fizikus, hálózatkutató fektette le.7

A hálózatokról, más néven gráfokról való gondolkodás története egészen a 18. századig nyúlik vissza, amikor Leonhard Euler svájci matematikus és fizikus egy matematikai fejtörő megoldása során megalkotta a gráfokat.8 Innentől kezdve használjuk a gráfelmélet egyes fogalmait, úgymint csúcsok, élek, fokszámok, izoláltság és összefüggőség. Euler felismerése azért nevezhető forradalminak, mert elsőként tett egy problémát adott relációk viszonylatában megfoghatóvá. Ezzel igazolta, hogy a világ leírható, egyúttal az ehhez szükséges eszköztárat is rendelkezésre bocsátotta.

5 Ennek a vizsgálati szempontnak az alkalmazását nagymértékben inspirálta Juliane Brandt következő tanulmánya: Juliane Brandt'. Társadalmi hálózatok és hálózatelemzés - egy lehetséges átmenet mikro- és makrolépték között? Rendi társadalom - Polgári társadalom. Mikrotörténelem: Vívmányok és korlátok. Szerk. Dobrossy István, Miskolc (2003: 12. sz.) 98.

6 2014-ben a Századvég című folyóirat e tanulmányt is ösztönző értékes írásokat közölt hálózat témakörben: Szvetelszky Zsuzsanna-. Tudjuk, hogy tudjátok, hogy tudjuk. A hálózattudat mint az elmeteória csoportszintű kiterjesztése. Századvég, új folyam (2014:72. sz.) 5-21., Balázs Géza'. Hálózatkutatás, közösség, nyelv. Uo. 23-42., Szűts Zoltán: Irodalmi hálózatok, hálózati irodalom. Az új publikációs paradigma és a közösség által létrehozott tartalom. Uo. 45-61., Szalai Zoltán: „Koncentrált komolysága emberi testet kölcsönzött a filozófia démoni alakjának”. A Szilasi Vilmos és Martin Heidegger közötti hálózatok történetéről. Uo. 63-80., Jordán Ferenc: Biológiai hálózatok: rész és egész viszonya molekuláktól ökoszisztémákig. Uo. 83-100, Németh Luca Anna: Hálózattudomány és tankönyvírás a komplexitás századában. Uo. 101-109., Zöldi Blanka: Bonyolult, de megmagyarázható. Megnyugtató felfedezőút a tinik online világában. Uo. 111-120.

7 Barabási, Albert-László-Mbert Réka: Emergence of scaling in random networks. Science, 286. (5439.), 1999. 509-512. (Letölthető: http://www.barabasilab.com/pubs/CCNR-ALB_Pubhcations/ 199910-15_Science-Emergence/199910-15_Science-Emergence.pdf); Barabási, Albert-László: Linked: The New Science of Networks. Perseus, Cambridge, 2002., magyarul: Barabási Albert-László: Behálózva - A hálózatok új tudománya, (ford. Vicsek Mária) Helikon Kiadó, [h.n.] 2013. 320 (első megjelenés: 2003.).

8 A poroszországi Königsbergben hét híd ívelt át a várost átszelő Prégel folyón, érintve a folyó két szigetét is. Königsberg lakói azt kívánták megtudni Eulertől, vajon végig lehet-e menni az összes hídon úgy, hogy mindegyiken csak egyszer haladjanak át, és vissza is éljenek a kiindulópontba. Euler a folyó partjait és a szigeteket is csomópontoknak, a hidakat pedig éleknek fogta fel. Az így létreho-