Századok – 2015
2015 / 6. szám - MŰHELY - Rab Virág: Gerard Vesseringnek és kapcsolatainak szerepe az európai gazdaság újjáélesztésében, 1919-1925
MŰHELY Rab Virág GERARD VISSERINGNEK ÉS KAPCSOLATAINAK SZEREPE AZ EURÓPAI GAZDASÁG ÚJJÁÉLESZTÉSÉBEN, (1919-I925)1 Bevezetés A két világháború politikai konfrontációkkal terhelt időszakában a gazdasági és pénzügyi szakemberek szerepe sokkal meghatározóbb volt, mint azt korában feltételeztük.2 Többek között azért, mert a szakértők az első világháborút követően gyorsan felismerték, hogy az országhatárokon túlnyúló gazdasági problémákat kizárólag nemzetközi szinten, együttműködés útján lehet megoldani. S miután az ehhez szükséges feltételek — az intézményrendszer és a nemzetközi szabályozások is — hiányoztak, kooperációt szorgalmazó interakcióikat főként nem hivatalos csatornákon keresztül bonyolították. Az első megbeszélésekre 1919 őszén Gerard Vissering holland bankelnök házában került sor, aminek nyomán egy évvel később a Népszövetség égisze alatt megrendezték a Brüsszeli Nemzetközi Pénzügyi Konferenciát.3 A hivatalos fórum jelentősége abban jelölhető meg, hogy vagy száz győztes és vesztes nemzet szakembere ismerhette ott meg egymást alaposan.4 Korábbi kutatásaim során az európai gazdaság általános vonásaira és összefüggéseire koncentráltam, célom az események leírása és rekonstrukciója volt új források bevonásával. Ez alkalommal korábbi következtetéseim relevanciáját az egyén — mint történelmi szereplő — szempontjából vizsgálom. így a történeti valóság egy szeletének mikroszintű vizsgálatára teszek kísérletet, ne-1 A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Kutatói Ösztöndíjának támogatásával készült. 2 A megállapítást —, amely a politikusokkal összevetve értendő — több tényező is alátámasztja. Az egyik, hogy a szakemberek közgazdasági ismereteik nyomán értettek a háborút követően felmerülő többnyire gazdasági vagy gazdasági jellegű problémákhoz. Másrészt a győztesek és vesztesek között feszülő ellentét döntően nem befolyásolta szakmai kapcsolataikat. 3 A Brüsszeli Nemzetközi Pénzügyi Konferencián (1920. szeptember 24.-október 8.) 39 nemzet — köztük Németország és a többi vesztes állam — gazdasági és pénzügyi szakértői vettek részt. Négy témakörben (államháztartás, valuta és árfolyam, nemzetközi kereskedelem, nemzetközi hitelek) születtek javaslatok és megállapodás a nemzetközi összefogás szükségességéről. A program végrehajtásának egyik legfontosabb feltétele, a politikusok támogatása azonban hiányzott. Ók csak 1922-ben Genovában fogadták el az együttműködés gondolatát. 4 Rab Virág: Diagnózisok és terápiák. Javaslatok az európai gazdaság újjáélesztésére az első világháború után. Gondolat, Bp. 2010. 181.
