Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
SZOVJET CSAPATKIVONÁS MAGYARORSZÁGRÓL 143 Dmitrij Jazov honvédelmi miniszter 1990. január 10-én Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszternek küldött levelében ugyancsak kifogásolta, hogy egyre sürgetőbben vetik fel a szovjet csapatok teljes kivonásának kérdését, s ez a követelés immár ultimátum jelleget ölt.104 * Szovjet részről változatlanul Matvej Burlakov vezérezredes kapott felhatalmazást a kivonással kapcsolatos feladatok végrehajtására, a kapcsolatok fenntartására a magyar kormánnyal és a Honvédelmi Minisztériummal. A vezérezredes nem volt érdekelt abban, hogy a kivonás zökkenőmentesen és gyorsan megtörténjen.106 A magyar kormány 1990 januárjában ugyancsak megbízta Annus Antal altábornagyot a csapatkivonások előkészítésével, helyettese Karácsony Imre mérnök vezérőrnagy, a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnöke lett.106 A belügyminiszter-helyettes irányításával az érintett tárcák miniszteri biztosaiból a miniszterelnöknek közvetlenül alárendelt tárcaközi bizottság alakult, amelynek egyik fontos feladata lett a megüresedő ingatlanok hasznosításával kapcsolatos kérdések kidolgozása. A kormánymegbízott és helyettese tevékenységének négy fő iránya volt: 1. a csapatkivonás katonai operatív végrehajtása; 2. a szovjet, majd a Szovjetunió szétesése után a jogutód orosz féllel a tárgyalások lefolytatása, különös tekintettel a kölcsönös követelések számbavételére; 3. a végső gazdasági-pénzügyi elszámolás előkészítése; 4. a felszabadult ingatlanok hasznosítása.107 Németh Miklós és Nyikolaj Rizskov miniszterelnökök többszöri egyeztetése után 1990. február elején sor került a két kormánydelegáció első hivatalos tárgyalására. A magyar küldöttséget Somogyi Ferenc külügyi államtitkár, a szovjetet Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes vezette. A legvitatottabb kérdés a teljes kivonás időpontjának kérdése volt. Magyar részről 1991. június 30-át irányozták elő, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka viszont ezt irreálisnak tartotta és az augusztus 31-ét javasolta. A tárgyalások második fordulójában (1990. február 28.-március 1.) kompromisszumként olyan megállapodás született, hogy a harci egységeket 1990 végéig, a technikai eszközöket 1991. június 30-ig kivonják Magyarországról. Az erről szóló egyezményt 1990. március 10-én Moszkvában Horn Gyula és Eduard Sevardnadze külügyminiszterek írták alá. Az Egyezmény aláírása napján hatályba is lépett, noha a magyar kormány csak két és fél hónappal később hirdette ki egy minisztertanácsi rendelet formájában.108 104 HL Ki 261/010/20 Dmitrij Jazov honvédelmi miniszter levele Kárpáti Ferencnek, 1990. január 10. A levélből részleteket közöl Horváth MMagyarország szuverenitásának helyreállítása, i. m. 278. 106 Kárpáti F: Puskalövés nélkül... i. m. 99. 106 A kormányváltozás a csapatkivonási tárgyalásokat illetően nem jelentett törést, megbízatásukat a 3223/1990 (június 25.) számú kormányhatározat megerősítette. 107 MNL OL XIX-A-88 Szovjet csapatkivonási kormánymeghatalmazott iratai (5. d.) Összefoglaló jelentés a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaságból történő kivonásáról és az ezzel összefüggő kérdésekről, 1991. május 108 Kihirdetésére a Magyar Közlöny 1990. évi 52. számában május 29-én került sor a Minisztertanács 97/1990. (V 29.) számú rendeletével. Az egyezmény szövegéhez csatolták a csapatkivonások részletes ütemtervét is.
