Századok – 2015
2015 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: Túlélés vagy megújulás? Himfy Ferenc káplán és a katolikus alsópapság szerveződései az 1940-es, 1950-es évek fordulóján
1446 VOLGYESI ORSOLYA nak (II/8) jelentése azonban még egy pontot tartalmazott, e szerint Himfy Ferenc alaposan gyanúsítható államtitoksértéssel, mivel 1957 márciusában a BM II/5 Osztálya ügynöknek beszervezte, ő azonban beszervezését felfedte Sík Sándor piarista tartományfőnök előtt.4 A nyomozás elrendeléséről és a Himfy Ferenc előzetes letartóztatatásáról szóló határozat 1958. március 22-én született meg Berki Béla rendőrnyomozó százados kezdeményezésére, az előzetes letartóztatást többször is meghosszabbították, s az egészen 1958 novemberéig tartott.5 Himfyt végül nem állították bíróság elé, 1958 novemberében közbiztonsági őrizetbe vették, Tökölről aztán 1959 júniusában szabadult: az internálás indoka pedig a következő volt: „nevezett éveken keresztül fiatalok összejöveteleit szervezte meg, ahol hitoktatás ürügyén keresztül a munkáshatalom ellen igyekezett nevelni a fiatalokat.”6 Az alábbiakban a Himfy Ferenc ellen felmerült vádpontok részletes ismertetése mellett az 1940-es, 1950-es évek fordulóján meginduló, katolikus egyházon belüli kisközösségi mozgalmak — mindenekelőtt a Bulányi György, Juhász Miklós, Török Jenő piarista szerzetesek által létrehozott kiscsoportok és az azokat irányító papi közösség — néhány jellegzetességét szeretném bemutatni, felhasználva a Himfy Ferenccel 1990 februárjában készített életútinterjút is.7 A kisközösségek vizsgálata különleges nehézséget jelent a kutató számára, hiszen a rájuk vonatkozó fontosabb forrástípusok: az állambiztonsági dokumentumok, a bírósági iratok, másfelől a szubjektív források, naplók, visszaemlékezések és az oral history értelmezése és felhasználása igen eltérő módszertani problémákat vet fel. A tanúvallomásokkal, kihallgatási jegyzőkönyvekkel kapcsolatos, egyébként jól ismert nehézségeket egy Bulányi Györgytől vett idézettel érzékeltetném. A piarista szerzetes, miután 60 napon keresztül napi 10 órán át vallatták, a kihallgatási jegyzőkönyvek aláírásakor — 1992-ben megjelent visszaemlékezése szerint —, a kihallgató tisztnek a következőket mondta: „Két hónap után aláíratták velem a mintegy tizenöt-húsz oldalnyi jegyzőkönyvet. Némileg rossz lelkiismerettel tettem meg, mert nem az általam használt kifejezések szerepeltek benne. Én csoportösszejöveteleket említettem, illegális államellenes találkozót írtak. Nem ezt mondtam, közöltem vele, mire megnyugtatott: nem számít, a bíróság előtt majd mindent elmondhatok.”8 Az állambiz-4 Himfy Ferenc vizsgálati anyagát 1. ÁBTL V-144182 és V-144182/1 5 Az 1958. május 5-én elkészült vizsgálati terv szerint a következőket kellett Himfy ügyében tisztázni: „A Felderíteni Himfy Ferenc György által 1948-ban létrehozott és 1953-ig vezetett és irányított ifjúsági szervezkedésben való tevékenységét, a szervezkedés tagjait, azok tevékenységét. B Felderíteni Himfy Ferenc György tevékenységét a Görög Lenke volt szerzetesnő által létrehozott ifjúsági szervezkedésben. A szervezkedés tagjait, azoknak ellenséges tevékenységét. C Felderíteni Himfy Ferenc György árulását, a vállalt titkos együttműködés alatt kifejtett dezinformatív tevékenységét, valamint az áruló tevékenységét dokumentálni. D Felderíteni, hogy az illegalitásban élő Bulányi György és Juhász István [!] elítéltek nyugatra kiszöktetését, hogyan segítette elő, milyen előkészületi tevékenységet hajtott végre. E Felderíteni, hogy Himfy Ferenc György mikor és milyen formában fejtette ki demokráciaellenes izgató tevékenységét.” 6 ÁBTL 2.5.7. 148. kötet (Tököl) 1. rész 7032. 7 Az interjút 1990 februárjában Szolnokon a Jézus Szíve plébánián készítette Völgyesi Orsolya és Szilágyi Márton. A szöveg a szerző birtokában van. 8 ,Akik az üldözésből jöttek” Bulányi György. Közreadja: Elmer István. Vigilia 1992/7. 544-545.
