Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
A MUNKÁSŐRSÉG UTOLSÓ HÓNAPJAI 1427 dik, több helyen tüntetést szerveznek, ezért minden figyelmet arra kell szentelni, hogy az összetűzés, a tettlegesség minden formáját elkerüljük. ” Ezzel kapcsolatban nem szabad elfelejteni, hogy előző nap indult az aláírásgyűjtés! A vitában a szimbólumokkal továbbra is foglalkoztak, ugyanakkor Borbély Sándor leszögezte, hogy a Munkásőrség legitim szervezet, törvények garantálják a létezését, szégyellnivalójuk nincs, és nem bántottak senkit. „Időközben, számunkra szokatlan választási harc fog elkezdődni az egyes pártok között, a hatalomért. A testület átmentése, a kollektívák együtt tartása, az egymásért érzett felelősség, a bajtársiasság megvédése komoly erőt fog igényelni. Várhatóan veszteségek is fognak érni bennünket, azt azonban mindenkinek saját magának kell eldönteni, hogy milyen politikai platformon marad. ” 1989 decemberére rendelték el az országos parancsnoki értekezlet összehívást. A szimbólumrendszert még 1989-ben meg akarták tartani.140 Majd következett a fegyveres erők napja, szeptember 29-e, amelyre már korábban rendezvényekkel készült a Munkásőrség. Ugyanakkor tartottak is tőle, hiszen tisztában voltak azzal, hogy a testület ellen több demonstráció is várható. Az objektumok elleni szervezett ellenzéki tüntetésekre is számítottak, így a fokozott objektumőrzést rendelték el. 1989. szeptember 29. 07.00 és október 2. 08.00 óra között hadműveleti ügyeleti szolgálatot kellett szervezni. Az egység parancsnokának kellett az őröket felkészítenie, és fegyverrel ellátnia. A külső szolgálat ellátását kerülni kellett, belül a rejtett szolgálatot kellett érvényesíteni. A munkásőr objektumon kívüli erőszak megakadályozását a rendőrség feladatának tekintették. Ha behatolási kísérlet történt volna, akkor a következőket kellett volna tenni: „A munkásőr objektumot ért erőszakos behatolást meg kell akadályozni, elsősorban testi kényszerrel, s ha ez eredményre nem vezet, más kényszerítő eszközzel. Fegyverhasználatra csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az elhárítás más módon nem lehetséges. ” A rendkívüli eseményeket jelenteni kellett.141 Nem volt véletlen az óvatosság, hiszen szeptember 29. és október 2. között a FIDESZ a Munkásőrség ellen tiltakozó gyűléseket szervezett.142 Mindez és az egyre több aláírás, ha még az MSZMP október 6-án összeülő utolsó kongresszusának döntéseire nem is, de e későbbi eseményekre mindenképpen hatással volt.143 140 MNL OL MOP M-KS-295-1 374. d. 6. ő. e. „Javaslat a testület szimbólumrendszerének módosítására” parancsnoki tanácsülés (PT) 1989. szeptember 26. 141 MNL OL MOP M-KS-295-1 370. d. 2. ő. e. Dósa István mopk. 1. helyettesének 0036/1989. sz. intézkedése 1989. szeptember 29. „Munkásőr objektumok biztonságának fokozása” 142 A Munkásőrséggel kapcsolatban az eredmény előre borítékolható volt, ugyanis már 1989 márciusában a lakosság többsége a közvélemény-kutatók szerint úgy ítélte meg, hogy nincs szükség a testületre. Májusban már domináns volt ez a vélemény, mivel márciustól 60-ról 70%-ra nőtt a megszüntetést helyeslők aránya. Szeptemberre ez megmaradt, de azért, mert soknak tartották az ezzel kapcsolatos kiadásokat. 1989. november 13. és 20. között megkérdezettek azt mondták, hogy szerintük az emberek 77%-a fog a népszavazáson igennel voksolni a testület megszüntetésére. A közvélemény 1989-ben (Magyar Közvéleménykutató Intézet) In: Kutrán Sándor - Sándor Péter - Vass László: Magyarország politikai évkönyve 1990. AULA-OMIKK 432-464. 143 Salamon Konrád: Magyar történelem 1914-1990. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 1993. 302-307., Rubicon 2004/5-6. sz., Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 487-498. .
