Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
1424 KISS DÁVID is lényegesnek tartották.124 Mindez azt bizonyítja, hogy a testületen belül is voltak véleménykülönbségek, de erről a vezetés vagy nem vett, vagy nem akart tudomást venni. Az eltérő álláspontok más téren is megmutatkoztak. Az országos és az MSZMP-n belül zajló folyamatok egyaránt hatottak a Munkásőrségre. Jó példa erre, hogy az NKA tárgyalásokon is felvetődött a Munkásőrség átalakítása többféle változatban, és a testület szimbólumrendszerének, feladatainak a megváltoztatása. Erről a MOP-on szeptember 14-én esett szó. Ez előtt az állomány a MOP-ra egy 12 tagú bizottságnak eljuttatta a javaslatait, ők ezeket 14-ére összegezték. A következő elnevezéseket javasolták a Munkásőrség helyett: Nemzetőrség,125 Népőrség,126 Nemzeti Gárda,127 Magyar Nemzetőrök Önkéntes Szövetsége, Magyar Önkéntes Nemzetőrség, Magyar Alkotmányos Rend Önkéntes Őreinek Testületé, Önkéntes Nemzeti Gárda, Polgárőrség, Önkéntes Hátországvédelem, Belső Védelmi Erő, Népi Védelmi Erő, Magyar Védelmi Őrség, Reformőrség, Népi Gárda, Alkotmányos Véderő, Népi Milícia. 128A legtöbben a Népőrséget, Nemzetőrséget, és a Nemzeti Gárdát javasolták. A MOP-on nem hazudtolták meg magukat, amikor a 12 fős bizottság választása a Népőrségre esett.129 Az elnevezés mellett az eskü, a címer, a zászló, a sapkajelvény, az egységek névadóinak, az egyenruhának, a beosztási jelzéseknek a megváltoztatása is szóba került, az állomány minden esetben többféle variációval állt elő.130 A jelképek megváltoztatása csak terv maradt, hiszen a Munkásőrséget megszüntették. Egy valamire érdemes felhívni a figyelmet, mégpedig arra, hogy az állomány bármilyen jelképváltoztatást javasolt is, egy esetben sem ragaszkodtak görcsösen a régihez. Ez mindenképpen arra utal, hogy a változtatás szükségességét ők is érzeték, de ennek ellenére sem lett volna egészséges egy demokratikus rendszerben a testület megtartása a korábban említett okok miatt. A kerékasztal-tárgyalásokat szeptember 18-án írták alá, másnap a Munkásőrségnél összevont osztályvezetői értekezletet tartottak, amelyben áttekintették a testület helyzetét. Több tényező is foglalkoztatta őket, így a közeljövőben megrendezendő jelentősebb rendezvények, és az MSZMP kongresszusa. Borbély Sándor helyzetértékelése a következő volt szeptember 19-én. Elmondta, hogy a testületben is felütötte a fejét a bizonytalanság. „Több olyan jelenség és zavaró tényező nehezíti a tisztánlátást, mint például az úgynevezett „Nemzetőrség” megalakulása, a fegyveres erők napjára tervezett tüntetés, valamint az október 5-re tervezett, párt elleni (a kongresszus előestéjén történő) megmozdulás. ”131 A követendő magatartást a következőképpen határozta meg. „Minden-124 Rendszerváltók a baloldalon 372, 377, 382, 416-417. 125 Érdekes a 48-as, 56-os hagyomány továbbélése. 126 1957-ben is felvetődött ez az elnevezés a Munkásőrség szervezésénél. 127 Az USA-ban így nevezik a mai napig a tartalékos haderőt, nyilván ez lehetett a minta. 128 Más kommunista országokban nevezték így, vagy Népi Gárdaként a hasonló testületeket. 129 Ólmosi Zoltán: Tervek kapuzárás előtt. A Munkásőrség mint Népőrség? Eskü a Szent Koronára?www.archivnet.hu/.phtml?cikk=319 2010. december 14. 130 Uo. 131 Erről eddig nem került elő forrás, Németh Miklós sem emlékezett rá. (A szerző interjúja Németh Miklóssal, 2014. augusztus 13.)
