Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
1422 KISS DÁVID rancsnokságok folyamatos működésének pénzügyi feltételei minimálisan biztosítottak.” 1989 augusztusában úgy számoltak, hogy 150 millióból csak 75-öt tudtak pótolni az eddigi intézkedésekkel. A mobilizálható tartalékokat tervezték eladni.118 Az MSZMP-vel kapcsolatos viszony lazulása, és a költségvetési megszorítások hatásának köszönhetően a következőképpen értékelték 1989. augusztus végén a helyzetet, illetve a következő tervek merültek fel a Munkásőrség „életben tartására”. „A testület tagjai az elmúlt időszakban, a különböző provokatív megnyilvánulásokat higgadtan fogadták, nem járatták le magukat, ma is együtt vannak és a tűrőképességük példás. ” Ugyanakkor felvetődött a szimbólumok, a „cégnév” és az egységek névadóinak a megváltoztatása, illetve a „Bajtárs” megszólítás bevezetése, továbbá új beosztási jelzések használata. így arra számítottak, hogy ennek következtében többen el fogják hagyni a testületet. A pénzügyi helyzettel kapcsolatban megemlítették, hogy a legfőbb cél a működés feltételeinek a fenntartása. A testület reklámozása céljából a fegyveres erők napján történő részvételről is volt szó. Ezen a férfikar fellépését javasolták és azt, hogy több eszközzel vonuljon ki a testület, így erre a célra 50 ezer forintot hagyott jóvá Borbély Sándor. A román nagykövetség tagjainak a fogadása is a tervek között szerepelt.119 3. 4. A feloszlatás. Vagy esetleg átalakítás ? Az NKA tárgyalások hatása a M u nkásőrségre Az előző fejezetből láthattuk, hogy 1989 őszére megtörténtek a szükséges korrekciók a testület költségvetésében, és amennyire muszáj volt, az MSZMP-vel is megtörtént a látszatszakítás. Bár az ellenzék számára nyilvánvaló volt, hogy a Munkásőrség továbbra is a Párthoz szorosan kötődő szervezet maradt. De a kerékasztal-tárgyalásokon nem sikerült megállapodni sem a titkosszolgálatokkal kapcsolatban, sem pedig a Munkásőrségről, az MSZMP a milícia fenntartása, illetve átalakítása mellett foglalt állást.120 Ez összecsengett azzal, amit a Munkásőrségnél is hangsúlyoztak, tehát Borbély Sándor nem tért el a hivatalos állásponttól szeptember és október folyamán. A kerékasztal-tárgyalások viharos körülmények között értek véget, szeptember 18-án a SZDSZ, a FIDESZ és a Liga bejelentette, hogy nem vétózzák meg, de nem is írják alá a megállapodást, és a függőben maradt, és már említett négy kérdésben népszavazást kezdeményeznek. Az aláírásokat szeptember 25. és október 13.121 között gyűjtötték össze. Mindennek ellenére tárgyalások a to-118 MNL OL MOP M-KS-295-1 370. d. 2. ő. e. Szilasi Imre MOP Terv és Pénzügyi Osztály mb. ov.: Előterjesztés vezetői koordinációs értekezletre „Jelentés az 1989. évi terv és költségvetés I. félévi végrehajtásáról, tájékoztatás a pénzügyi helyzetről” 1989. augusztus 23. 119 MNL OL MOP M-KS-295-1 374. d. 6. ő. e. Perényi György: „Javaslat a Munkásőrség helyzetéről szóló 1091/1989. VI. 30. MT. számú határozat végrehajtásából adódó - MOP szintű - feladatok meghatározására, ütemezésére, valamint a munkabizottság összetételére.” 1989. augusztus 28. VKE 120 Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 464. 121 Az MSZMP-n belül is voltak viták a népszavazással kapcsolatban: „ Ugye egyetlenegy kérdés nem dőlt el, és ez a köztársasági elnökválasztás, s ezért beáldoztak mindent, és összevissza beszéltek,
