Századok – 2015

2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai

1411 3. 2. Az ellenzék és a Munkásőrség 1989 nyarának politikai eseményei az NKA tárgyalásokra és a Munkásőr­ségre is rányomták bélyegüket. A kormány újabb megszorítócsomagot léptetett életbe, nőtt az infláció, a reálbérek tovább csökkentek. A spontán privatizáció, a korrupciós ügyek és a vegyesvállalatok alakítása meghatározta a gazdasági életet. Az ellenzék a párt- és a társadalmi szervezetek vagyonával való elszámo­lást követelte. A KB június 23-24-i ülésén négyfős elnökséget választottak, a PB-t 21 főre emelték, az MSZMP-ben platformok alakultak.60 Mivel a rendszer egyik lényeges erőszakszervezete és támasza a Munkás­őrség volt, ezért az NKA tárgyalásokon is foglalkoztak vele.61 A tárgyalások előtt az ellenzék már 1989. április 19-én fölvetette,62 hogy szükség van olyan ga­ranciákra, amelyek az erőszakos megoldásokat kizárják. Mindezt az I/6-os bi­zottság első, június 30-i ülésén is lényegesnek tartották, és így javasolták a Munkásőrség megszüntetését is felvenni a megtárgyalandó kérdések közé.63 Lényeges megemlíteni, hogy az MSZMP a Munkásőrséget nem akarta bevenni ebbe a kérdéskörbe, mivel arra hivatkoztak, hogy új nemzetvédelmi elveket kell kialakítani, és Nemzeti Gárdává alakítani a testületet. A pártszervek működése a fegyveres erőknél témakört az MSZMP az I/3-as bizottságnál akarta megtár­­gyaltatni. A harmadik oldal sem értett egyet a Munkásőrség megszüntetésével.64 60 Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 401-453. 61 Az Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások felépítését egyébként a következőképpen szabályozták. Három szintet különítettek el, a legfelső a plenáris ülés volt, ez volt a politikai deklarációk színtere, amelyben szervezetenként 3-3 fő vett részt, és az Országgyűlés elnöke által megfigyelőként elfoga­dott szervek képviselői. A plenáris ülés keretében egy Jószolgálati Bizottságot is felállítottak, amely­ben a felek 3-3 fővel képviseltették magukat, és a különböző szinten felmerült problémák megoldása lett a feladatuk. A második, azaz a középszintet a Politikai Egyeztető Bizottság és a Gazdasági és Szociális Bizottság alkotta, az előbbinek a feladata a demokratikus elvek és szabályok meghatározása volt, és így az átmenet biztosítása, a másiknak a gazdasági válság leküzdésére kellett megoldásokat kidolgoznia. Ezekben a szervek 2-2 fővel vettek részt. A harmadik szintet a szakértői bizottságok al­kották. Ezen belül I. Politikai és II. Gazdasági Munkabizottságok működtek, amelyeken belül 6-6 csoport alakult, és 5-5 főt delegáltak ezekbe a résztvevő szervek. Számunkra az „1/6. Az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtése” csoport tevékenysége érdekes. A tárgyalások so­rán a közjogi változások a megállapodást nem előzhették meg, minden oldalnak egy szavazata volt, vétójoggal rendelkeztek bizonyos esetben. . (A rendszerváltás forgatókönyve Kerékasztal-tárgyalások 1989-ben Dokumentumok I-VIII. kötet 1989. augusztus 3 - augusztus 29. Főszerkesztő: Bozóki And­rás Magvető Kiadó Bp. 1999. VI. k. 9.) 62 Boross Imre kisgazda politikus visszaemlékezése szerint ő már 1988 novemberében - na­gyobb nyilvánosság előtt elsőként — a Kossuth Klubban — felvetette egy előadása alkalmával, hogy a Munkásőrséget meg kell szüntetni, amire a jelenlévő Nyers Rezső azt felelte, hogy ha többpárt­rendszer lesz, ez meg fog történni. (Felgyorsult történelem 30-31.) 63 E mellett az állambiztonság, az MN kérdése, a külföldi csapatok segítségül hívásának, a szükségállapot kihirdetésének (Ennek során különleges törvények léptek életbe.) és a bírói ítélet nél­küli személyi szabadságot korlátozó rendelkezéseknek a tilalma, a fegyveres szervek pártirányításá­nak a megszüntetése, az NKA tagjainak mentelmi jog megadása, belföldön csak a rendőrség bevethe­tőségének a lehetősége is a pontok között szerepelt. Ugyanakkor az EKA válságbizottságnak a létre­hozását javasolta abban az esetben, ha a társadalmi béke megbontására irányuló kísérlet történik. Mindezzel alapvető céljuk volt annak a megakadályozása, hogy fegyveresen esetleg meg lehessen for­dítani a demokratizálódási folyamatot. A tárgyalásokon résztvevők mentelmi jogot kaptak. (A rend­szerváltás forgatókönyve kerékasztal-tárgyalások 1989-ben I-VIII. k. Főszerk.: Bozóki András, szerk.: Elbert Márta, Dokumentumok Új Mandátum Könyvkiadó Bp. 2000. VI. k. 551-556.) 64 A rendszerváltás forgatókönyve VI. k. 551-556. A MUNKÁSŐRSÉG UTOLSÓ HÓNAPJAI

Next

/
Thumbnails
Contents