Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
1412 KISS DAVID A kerékasztal-tárgyalások első, június 30-i ülésen az ellenzék felvetette a Munkásőrség megszüntetését, a másik két oldal az átalakítása mellett kardoskodott.65 Július 19-én is hasonló volt a helyzet, tehát az MSZMP nem vette figyelembe, hogy 1989-ben már a Munkásőrséggel kapcsolatban is tartottak közvélemény kutatásokat, a megkérdezettek jelentős része, 68%-a megszüntetést javasolta.66 1989. augusztus 2-án a fegyveres szervek alkalmazásával foglalkoztak, és a különböző indokkal való mozgósításuk szabályozásával. Az EKA lényegesnek tartotta, hogy rendkívüli állapotot csak az Országgyűlés kétharmados támogatásával lehessen bevezetni, és ne a HB dönthessen erről.67 Az augusztus 16-i ülésnek szintén ez volt a témája, ugyanakkor az EKA kijelentette, hogy ők csak a Munkásőrség teljes felszámolását tudják elfogadni. Mivel a másik két oldal ebben a kérdésben hajthatatlan maradt, így azt javasolták, hogy terjesszék a középszint elé ezt a problémát. így az MSZMP és a harmadik oldal azt javasolta, hogy tiltsák meg a Munkásőrségnek a hatósági feladatok ellátását.68 Augusztus 24-én az MSZMP képviselői azt javasolták, hogy vegyék vissza a Munkásőrség kérdését a napirendi pontok közé, a milicisták közérdekű munkát végezzenek, majd az átmenetet követően számolják fel a testületet. De a felszámolás alatt egy átalakítást értettek, ugyanis a feladatkör, szervezet szempontjából a honvédelmi rendszerbe akarták integrálni, így a hátország- és a területvédelem feladatainak az ellátásában vettek volna részt. Alapjában véve külső támadás esetén alkalmazták volna őket, a közrend és a közbiztonság fenntartásában a többi szervre vonatkozó szabályok szerint tevékenykedtek volna. Tudjuk, ez már korábban megvalósult, ezzel kapcsolatban csupán az az egyedüli kérdés, hogy az I/6-os bizottság MSZMP-s képviselői tudtak-e minderről, vagy csak a meghatározott irányelvek szerint folytatták a tárgyalást. Egy biztos, az ellenzék nem ismerte a Munkásőrség hátországvédelmi szerepét, így a tárgyalásokon ezt próbálták kihasználni, sikertelenül. Az EKA nem ellenezte volna a testület gyors lefegyverzését, de még az átmenet során javasolta, hogy számolják fel őket. Ugyanakkor a másnapi középszintű tárgyalások pontjai közül nem javasolták e kérdéskört kivenni. A Munkásőrség mellett a hadsereg pártirányításának a megszüntetéséről is tanácskoztak ezen a napon.69 Mindez nyilvánvalóan azzal lehetett összefüggésben, hogy az MSZMP nem akarta egy esetleges felszámolással a biztos szavazóinak egy részét elveszteni a következő választásokon, és a saját háza táján nyilván nehéz lett volna elszámolni mindezzel. Az EKA aggodalma ugyanakkor érthető, hiszen a lefegyverezett testületet bármikor újra fel lehetett volna fegyverezni, erre nem lett volna semmiféle biztosíték. 65 A rendszerváltás forgatókönyve VT. k. 564-572. 66 A közvélemény 1989-ben (Magyar Közvélemény-kutató Intézet) In: Kutrán Sándor - Sándor Péter - Vass László: Magyarország politikai évkönyve 1990. AULA-OMIKK 432-464. ., A rendszerváltás forgatókönyve VI. k. 594-608. 67 A rendszerváltás forgatókönyve VI. k. 624-632. 68 A rendszerváltás forgatókönyve VI. k. 641-647. 69 A rendszerváltás forgatókönyve VT. k. 648-653.
