Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
A MUNKÁSŐRSÉG UTOLSÓ HÓNAPJAI 1407 párt szétesésével is foglalkoztak. A KB lemondott a kormánynak való javaslattételi jogáról, és a kormányfőnek nagyobb beleszólást hagyott a miniszterek kinevezésébe.43 A testület a milíciával kapcsolatban is kiadott egy állásfoglalást, ebben hatályon kívül helyezte a korábbi róla szóló párthatározatokat, és: „Egyetért azzal, hogy a testület továbbra is a Minisztertanács felügyeletével önálló önkéntes fegyveres szervezetként44 működjék ” - szólt az állásfoglalás. A hátország- és területvédelemben, a közrend és közbiztonság alakításában és a katasztrófaelhárításban tervezték kialakítani a testület feladatkörét. Pedig ezeket már régóta ellátta. Ugyanakkor: „A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a párt minden tagját: politikai és erkölcsi eszközökkel segítsék a Munkásőrség tevékenységét. ”45 Az állásfoglalás tartalmát tekintve inkább határozatnak tekinthető. Ennek így csupán szimbolikus üzenete volt, hiszen a pártbefolyás a testületben továbbra is érvényesült, akárcsak a kormányban. Ugyanakkor a Munkásőrséggel kapcsolatos javaslatot a „Grósz-féle Nemzetbiztonsági Bizottság”46 készítette elő, javarészt a KB határozatban az ő elképzeléseik érvényesültek. A KB állásfoglalást követően kiadta az Minisztertanács (MT) a 1091/1989. számú határozatát a Munkásőrség helyzetéről címmel június 30-án.47 Mindebből és a toborzás „átalakításából” látható, hogy a milíciát a hatalom igyekezett kézben tartani, ami azért is volt veszélyes, mert a Munkásőrség létszáma tartalékosokkal együtt közel 60 ezer fő volt, több mint az MN szárazföldi hadereje.48 Lényeges, hogy április 25-én kezdték el kivonni a szovjet csapatokat, ekkor még a haderőcsökkentés jegyében.49 3. A Munkásőrség, mint „állami” fegyveres testület 1989. május - 1989. október 1989 májusában tovább nőtt az emberek közéleti aktivitása, amit az is mutat, hogy rengeteg új párt alakult. Az MSZMP-ben az ellenzék gyenge vidéki 43 Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 335-343. 44 Az 1976-os honvédelmi törvény szerint hivatalosan az MT alá tartoztak, bár a rendszer struktúráját ismerve ez tulajdonképpen mindegy volt. (1976. évi I. törvény a honvédelemről http://www.l000.ev.hu/index.php?a=3¶m=8509 (2009. 05. 15.), A rendszer működési mechanizmusát részletesen bemutatja: Bihari Mihály: Magyar politika 1944-2004. - Politikai és hatalmi viszonyok Osiris Kiadó, 2005. 45 MNL OL M-KS 288. f. 260-261Az MSZMP Központi Bizottságának Állásfoglalása a Munkásőrség működéséről és további feladatairól. Vita. Az MSZMP KB 1989. május 8-i ülése. 46 A már említett KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága. Németh Miklós köre nevezte így. (A szerző interjúja Németh Miklóssal, 2014. augusztus 13.; Az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságának állásfoglalása 1989. március 31. Az MSZMP KB 1989. május 8-i ülése MNL OL M-KS 288. f. 260-261.) 47 Ebben arról rendelkeztek, hogy az MT Hivatal elnökének augusztus 1-jéig javaslatot kell készítenie azoknak a jogszabályoknak a módosítására, amelyek a Munkásőrséggel kapcsolatban más szerveknek is jogosítványokat adnak az MT-n kívül. E mellett a honvédelmi miniszter bevonásával bizottságot kellett létrehozni, amelynek javaslatot kellett a testület új feladataira, felépítésére, szervezetére, működésére, létszámára és költségvetésére tennie az év végéig. Ennek során az új védelmi koncepció kidolgozását is figyelembe kellett venni. (Az MT 1091/1989. sz. határozata 1989. június 30-án a Munkásőrség helyzetéről Magyar Közlöny 43. sz. 1989. június 30. ) 48 Szántó Mihály: A Magyar Honvédség a rendszerváltástól a NATO tagságig (1989-1999) Bp. 2002. ZMNE 8. 49 Sz. Bíró Zoltán: A szovjet csapatok kivonása Magyarországról. História, 2009. 5-6. sz. 3.
